Pénzt vagy ajándékot fogad el a gyógyszergyártóktól a legtöbb orvos
Az orvosok általában úgy vélik, hogy immunisak a meggyőzési módszerekkel szemben, és az orvoslátogatók táplálják is ezt a mindkét fél számára hasznos illúziójukat.
A leghatékonyabb agymosási technikák
A New England Journal of Medicine hasábjain megjelent tanulmányból, amelyet az Eli Lilly gyógyszergyár volt képviselője, Shahram Ahari együtt írt Adriane Fugh-Berman fiziológia és biofizika kutatóval, kiderül: a gyógyszerügynököket olyan módon képzik ki, hogy a világ leghatékonyabb agymosási technikáit is megismertetik velük. Képessé válnak arra, hogy a velük kapcsolatban álló orvosok leggyengébb, pszichológiailag legsebezhetőbb pontjait megtalálják, és így érjék el eladási céljaikat.
Tudjuk: a gyógyszergyárak évente több mint 20 milliárd dollárt költenek arra, hogy előmozdítsák a gyógyszerfelírás ügyét az Egyesült Államokban. Ezekkel a módszerekkel el tudják érni, hogy az orvosok minél több olyan gyógyszert írjanak fel, amelyek magas profitot hoznak a gyógyszergyáraknak – esetleg háttérbe szorítva a hatékonyabb és kevésbé veszélyes készítményeket.
Végső soron az emberek ezért kétszer is magas árat fizetnek: először azzal, hogy a zsebükbe mélyebben kell belenyúlniuk, másodszor pedig azzal, hogy a felírt gyógyszerekkel esetleg veszélyeztetik az egészségüket ahelyett, hogy olcsóbb és kevésbé ártalmas szereket szednének.
Elemzik az orvosok receptírási szokásait
Mindezzel azonban nem ér véget a manipulációk sorozata. Léteznek olyan, egészségügyi információkra szakosodott szervezetek, amelyek megvásárolják a gyógyszertáraktól a beváltott receptekre vonatkozó adatokat, majd újból értékesítik őket. Így a gyógyszergyárak nyomon követhetik eladási stratégiájuk eredményeit, hiszen megismerhetik minden egyes „célba vett” orvos receptírási szokásait. Az információkból a gyártók számára az is kiderül, hogy az adott orvos páciensei közül hányan kapnak egy bizonyos gyógyszert, illetve hány alkalommal írják fel a betegeknek a konkurencia gyógyszerét. Egyértelművé válik ezekből az adatokból, hogy az általuk favorizált gyógyszer valóban előnyt élvez-e a szóban forgó orvos receptfelírási szokásaiban. Mindezek alapján a gyártók hatékonyabban állíthatják össze követendő eladási stratégiájukat.
1990 és 2004 között a receptre felírt gyógyszerek forgalma az ötszörösére (!) nőtt az Egyesült Államokban, és elérte a 188,5 milliárd dollárt, miközben az orvoslátogatók száma 38 ezerről 100 ezerre gyarapodott. Így az arány is megváltozott: ma már minden egyes – nevezzük nevén – gyógyszerügynökre 2,5 orvos jut, akiket megdolgozhat. Így aztán lassan eljutunk oda, hogy minden egyes orvosnak meglesz a személyre szóló „nagy testvére” (Big Brother).
Dr. Mercola hangsúlyozza: az az elképzelés, hogy az orvoslátogatók valamiféle értékes, információban gazdag szolgáltatást nyújtanak az orvosok számára, teljes mértékben téves. Csupán a gyógyszergyárak találták ki és terjesztik ezt, hogy hatalmas profithoz vezető tevékenységüket tovább folytathassák.
Felhasznált források:
The New England Journal of Medicine April 26, 2007; 356:1742-1750 (Free Full Text Report)
PLoS Medicine April, 2007; 4(4):e150 (Free Full Text Report)
PLoS Medicine April, 2007; 4(4):e134 (Free Full Text Report)
Journal of General Internal Medicine February, 2007; 22(2): 184-190 (Free Full Text Report)
Washington Post April 28, 2007
Mercola.com