Kórházba valójában azért megyünk, hogy meggyógyuljunk. Ám rohamosan nő azoknak a pácienseknek a száma, akik a kórházban lesznek súlyos betegek, néha akár halálos kimenetelű betegséget kapnak. Ennek oka többnyire a kórházban „beszerzett” bakteriális fertőzés.

A kórokozók ugyanis a kórházi higiéniás követelmények be nem tartása és az antibiotikumok tömeges, átgondolatlan alkalmazása következtében ellenálló szuperbaktériumokká edződnek. Ehhez járul még a betegek egyébként is legyengült immunrendszere, amely nem sok ellenállást képes tanúsítani a kórokozókkal szemben. Évente mintegy 500-800 ezer ember fertőződik meg a kórházakban a berlini Robert Koch Intézet becslése szerint.

A Staphylococcus-fertőzések drasztikus emelkedése

Rendkívül gyakran okoz fertőzéseket a Staphylococcus aureus. Ez olyan törzsek kialakítására képes, amelyek egyidejűleg többféle antibiotikummal szemben is ellenállóak. A meticillin rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) törzsek által okozott fertőzések száma 1992-ben még 2 százalék körüli volt a német kórházakban, ám a fertőzött betegek száma napjainkig a tizenháromszorosára nőtt – állítja Klaus-Dieter Zastrow, a Német Kórházi Higiéniai Társaság kutatója. Különösen az intenzív osztályokon magas a fertőződés aránya, mert az ott ápolt betegek immunrendszere rendkívül gyenge. Esetükben a fertőzésveszély a 15 százalékot is meghaladja.

Mindenekelőtt az antibiotikumok téves vagy túlzásba vitt alkalmazásából ered az MRSA-kórokozók elterjedése, vallja Zastrow. Sokszor elég csak a betegség gyanúja egy-egy gyógyszer felírásához, a kórokozók mikrobiológiai vizsgálata nem előzi meg a gyógyszeres kezelést. S ha nem válik be az egyik antibiotikum, rögtön utána egy másikat kap a beteg. Nem meglepő, hogy ily módon rezisztens törzsek alakulnak ki.

Ellenálló baktériumtörzsek a kórházakon kívül is kifejlődhetnek, hiszen sok háziorvos ugyancsak túl könnyen és meggondolatlanul felírja az antibiotikumokat. Ehhez járul még az, hogy sok beteg nem kellő ideig szedi a felírt gyógyszert, ami szintén növeli a rezisztencia kialakulásának lehetőségét. A következmények súlyosak: nemcsak a Staphylococcusok okozta fertőzéseket nehéz kezelni, hanem a Salmonella-fertőzések, a Streptococcusok és a Clostridiák is egyre több gondot okoznak az orvosoknak.

Az antibiotikumok és a baktériumok versenyfutása

Az MRSA elleni harc már évtizedek óta folyik a kórházakban: először 1961-ben Nagy-Britanniában jelent meg a „húsevő baktérium”, csupán 2 év kellett a kifejlődéséhez a meticillin első alkalmazása után. Ugyanakkor az MRSA nemcsak a meticillinnel szemben lett ellenálló, hanem az összes béta-laktámokhoz tartozó antibiotikummal szemben. A béta-laktámok pedig a ma használatos antibiotikumoknak csaknem a felét alkotják.

Az emberiséget az a veszély fenyegeti, hogy az antibiotikumok alulmaradnak a baktériumokkal szemben vívott küzdelemben. Az orvosok kezéből egyszerűen hatástalanná válnak a meglévő készítmények, az új gyógyszerek pedig hosszú fejlesztési időszakot igényelnek, így a kutatók nem tudnak elég gyorsan újabb hatóanyagokkal előállni. Már a legutolsó antibiotikum-fegyver, a vancomycin is szinte alig nyújt védelmet; világszerte már hét olyan MRSA-esetet dokumentáltak, amelyben már a vancomycin sem volt képes megmenteni a betegeket.

Ám szuperbaktériumok ide vagy oda, figyelni kell arra, hogy a kórokozók ne tudjanak elszaporodni, hiszen akkor kárt sem tudnak okozni. A szaporodásukat pedig egyszerű higiéniai intézkedésekkel meg lehet akadályozni. Csak következetesen meg kell tartani őket.