Az irritábilis bél szindrómánál (IBS) az akupunktúrás tűkkel történő kezelés hat az életfontosságú testi folyamatok – mint a vérnyomás, légzés – irányításáért felelős vegetatív idegrendszerre, és a stressz oldódását eredményezi. Ezt igazolták német orvosok.

Az említett pozitív hatások nem mutatkoznak meg placebokezelés nyomán. Erre az eredményre jutottak dr. Antonius Schneider szakorvos vezetésével a Heidelbergi Egyetemi Klinika Általános Orvostudományi és Ellátási Osztályának kutatóorvosai, akik felismerésükért 2007-ben megkapták a „Német akupunktúra-díjat” a legjobb kutatómunka kategóriában.

Németországban a lakosság mintegy 5%-a szenved az irritábilis bél szindróma tüneteitől. A betegség oka nem ismert, az orvostudomány még annak megítélésében sem egységes, hogy kialakulásában szerepet játszanak-e és mennyiben lelki tényezők. A páciensek fájdalmas hasi feszülésérzésre panaszkodnak, továbbá székrekedéssel váltakozó hasmenésre, amely fél évnél hosszabb ideje fennáll. Hatásos orvosi kezelés ez ideig nem ismert.

Jobb életminőség látszatkezelés esetén is

A heidelbergi tudósok tanulmányukban először arra a kérdésre keresték a választ, hogy az akupunktúra kedvezően befolyásolja-e az IBS betegek életminőségét. Speciális kérdőív alapján vizsgálták, hogyan hat az akupunktúrás kezelés többek között a fájdalomra, az érintettek napi tevékenységére, alvására és emésztésére.

A kutatásban résztvevők vagy „igazi” (verum-) akupunktúrás, vagy látszat- (placebo-) kezelést kaptak. Ez utóbbit dr. Konrad Streitberger, heildelbergi aneszteziológus orvos fejlesztette ki, ilyenkor az akupunktúrát csak szimulálják anélkül, hogy a tűvégek mélyen érintenék az izomsejteket és az idegeket.

A betegek életminősége mindkét kezelt csoportban javult, lényeges különbséget e téren nem lehetett megállapítani közöttük. Ez arra utal, hogy az akupunktúra hatása visszavezethető pszichés tényezőkre, vagyis úgynevezett placebohatásról beszélhetünk. Általánosságban egyezés volt megállapítható a verum- és a placebocsoport kezeléseinél, amelyeket a betegek egyaránt intenzíven és odafordulással éltek meg.

Csökken a nyálban a kortizolszint

Tudjuk azonban más kórképek – mint például a szívhiba vagy a depresszió – kísérleti vizsgálataiból, hogy az akupunktúra a páciens vegetatív idegrendszerére is hat, fejti ki dr. Schneider. A vegetatív idegrendszer létfontosságú működéseket szabályoz, mint a légzés, szívverés, vérnyomás, emésztés és anyagcsere. Második lépésként ezért a heidelbergi kutatóorvosok azt vizsgálták, hogy az akupunktúra IBS pácienseknél is hat-e fiziológiai szinten, vagyis megváltoztat vagy befolyásol-e testi működéseket.

E vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy az akupunktúra pozitívan hat a paraszimpatikus idegrendszerre, amely a vegetatív idegrendszer részeként a pihenésre és kikapcsolódásra ösztönző ingereket közvetíti. A betegek nyálának vizsgálatával kimutatták, hogy az akupunktúrás kezelés eredményeképpen erősödik a paraszimpatikus idegrendszer működése és csökken a stresszhormon, a kortizol szintje. A fokozottan működő paraszimpatikus idegrendszer és az alacsonyabb kortizolszint egyúttal kisebb mértékű stresszt jelent. Ezen túlmenően a paraszimpatikus idegrendszer aktivizálódása a fájdalmak enyhülésével járt együtt. Az irritábilis bél szindrómás betegek placebocsoportjánál a paraszimpatikus idegrendszer eme hatásos megerősödését nem lehetett megfigyelni, állapította meg dr. Schneider.

A heidelbergi vizsgálatokban összesen 43 beteg vett részt, akik 5 héten keresztül heti 2 alkalommal részesültek akupunktúrás kezelésben. Egyelőre nem lehet egyértelműen megállapítani, mit jelentenek ezek az eredmények a gyakorlati orvoslás szempontjából, hiszen még nem látjuk át minden részletében az akupunktúra fiziológiai hatásának egész mechanizmusát, mondotta a kutatócsoport vezetője. További, szélesebb körű vizsgálatokra van szükség, hogy az IBS kezelésében hasznosítható legyen a bizonyítottan kedvező hatás.

(Forrás: Akupunktur ist hier mehr als ein Placebo, Universitätsklinikum Heidelberg, németből fordította Mészáros Csilla)