Kábítószer-fogyasztásban 30 ország között „csak” a középmezőnyben jut nekünk hely! Ebben a rangsorban ugyan biztosan senki sem törekszik az élre. Akkor sem örülhetnénk, ha utolsók lennénk, mert ugye kokainból, heroinból, kannabiszból vagy ecstasyból az is túl sok volna.

A napokban kiadta idei éves jelentését az EU lisszaboni kábítószerügyi központja, az European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (EMCDDA). A jelentést közleményben ismertette a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a 2008-ra vonatkozó adatokat a „Kábítószer-probléma Európában” című kiadványában foglalta össze.

A jelentés az Európai Unió huszonhét tagállamára, valamint Horvátországra, Törökországra és Norvégiára vonatkozóan tekinti át és elemzi a droghasználat elterjedtségére, a szerhasználati mintákra, a kínálatra és hozzáférhetőségre vonatkozó nemzeti adatokat. Közli emellett azokat a különféle kormányzati intézkedéseket is, amelyeket az egyes országok a saját lakosságukra jellemző drogproblémák megoldására tettek. A jelentés foglalkozik a társadalmi, egészségügyi válaszokkal, a jogszabályi, politikai környezettel is.

Stabil „vevőkör”, terjedő kokain

A jelentés egyik legfontosabb és alapvető megállapítása, hogy az európai kábítószer-probléma új korszakba lépett: a korábbi folyamatos fogyasztói létszámnövekedés helyett az utóbbi időszakban a stabilizálódás a jellemző. Bár a kábítószer-használat továbbra is nagy tömegeket érintő probléma, összességében a fogyasztás növekedése megállt, sőt néhány kábítószerfajta tekintetében bizonyos mértékű csökkenés is észlelhető. Feltehetően az intravénásan drogozók létszámának stagnálása, illetve csökkenése miatt vannak kevesebben a HIV-vel újonnan megfertőzött drogosok is. A pozitívum mellett a jelentés összeállítói erőteljesen figyelmeztetnek arra a negatív jelenségre, hogy Amerika után újabban Európában is agresszív terjedést mutat a kokain használata, illetve világjelenséggé vált a heroinkínálat egyre bővülő köre és a szer mind bizonytalanabb minősége.

Az Európai Unióban – a jelentés összeállítói szerint – hozzávetőleg 71 millióan kóstolták már meg, vagy fogyasztanak rendszeresen valamilyen kannabisz-származékot, így a kontinensen ez a kábítószerfajta tekinthető a legelterjedtebbnek. A kannabisz után a különféle stimuláló szerek a legnépszerűbbek, mint az ecstasy, az amfetaminszármazékok vagy a kokain. Becslések szerint mintegy 12 millió európai próbálta már ki életében a kokaint, 11 millióan pedig az amfetamint, ecstasyt pedig 9,5 millióan fogyasztottak már. A jelentés megállapítja, hogy az amfetamin és ecstasy esetében stabilizálódás, illetve némi csökkenés tapasztalható, a kokain esetében pedig néhány országban további növekedés látható. Ez utóbbi kábítószer használata főleg Európa nyugati és déli részén dominál.

Magyarország a középmezőnyben

A heroin fogyasztásról a jelentés leszögezi, hogy annak korábban tapasztalt csökkenése megállni látszik, ugyanakkor járványszerű növekedésre nem kell számítani. Figyelmeztető jelként fogható fel a világpiacon mutatkozó heroinkínálat növekedése, valamint megállapítható, hogy továbbra is az ópiátokhoz kapcsolódnak a legsúlyosabb egészségügyi, társadalmi károk (például a túladagolások). Az ópiátfogyasztás helyettesítő szerrel (metadonnal, buprenorfinnal) történő, úgynevezett ártalomcsökkentő kezelése jelenleg minden államban rendelkezésre áll. Évente 600 000 ópiáthasználó részesül ebben a kezelésben. Az ilyen módon kezeltek viszonylag nagy tömege ellenére megállapítható, hogy Európában még mindig kevés ópiátfüggő részesül ártalomcsökkentő terápiában. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a drogfüggők gyógyításának személyre szabott, differenciáltabb jellegére.

A magyarországi helyzetet jellemezve a jelentést összeállító szakemberek megállapítják: a kábítószer-használat elterjedtségét illetően összességében továbbra is a kevésbé érintett országok közé tartozunk. A leggyakrabban fogyasztott szer kannabisz, de használata uniós összehasonlításban elmarad a többi országétól. Az amfetamin és ecstasy esetében Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. A heroin- és kokainfogyasztás arányai nálunk alacsonyabbak, bár az utóbbi esetében már itt is némi növekedés tapasztalható. Magyarországon évente körülbelül tízezren részesülnek kezelésben illegális szerhasználat miatt.

Sok a Hepatitis C-fertőzött

Noha az intravénás kábítószer-használók körében diagnosztizált új HIV-fertőzések száma az egész Unióban enyhén csökkenő tendenciát mutat, a hepatitisz fertőzések száma továbbra sem csökken. A tagállamokban átlagosan a kábítószer-fogyasztó populáció 15-90%-a mondható fertőzöttnek. Kábítószer-túladagolás, illetve a hatóanyagok bizonytalan minősége miatt Európában évente összességében 7-8000 ezer személy veszíti életét.

Magyarországon az intravénás droghasználók között eddig szerencsére egyáltalán nem jelent meg a HIV-fertőzés, magas viszont (25-30%-os) a Hepatitis C-fertőzések aránya. Magyarországon 2006-ban 25-en haltak meg túladagolásban, tavaly ennél is többen, ennek ellenére a kábítószer okozta halálozás tekintetében Magyarország a legkevésbé érintett országok közé tartozik Európában.

A jelentés kiemeli, hogy napjainkra szinte valamennyi uniós tagállam rendelkezik drogstratégiával vagy más nemzeti drogpolitikai dokumentummal, illetve több állam készül új stratégia elfogadására, vagy a már meglévő cselekvési tervének felülvizsgálatára. Fejlődés tapasztalható a kutatások területén is, mert egyre több lesz a kábítószer-használat megelőzéséről, a problémával kapcsolatba hozható közkiadásokról szóló tényanyag, valamint a politikai viták mellett egyre nagyobb fontosságot kap a civil társadalommal való párbeszéd.

A hazai nemzeti drogstratégia jövőre érvényét veszíti, ezért új kidolgozása van napirenden. Hazánk 2007-ben vizsgálta felül a drogstratégia végrehajtását szolgáló intézkedéseket, amelynek megfelelően 2007 decemberében új akciótervet fogadott el. Az akcióterv lényegi elemei az ellátórendszer és a megelőző tevékenységek fejlesztésérére vonatkoznak.

(lóránth)