Áradások után milliónyi szúnyoglárva kel életre, így történt ez az idei nyáron is. A vérszívók megkeserítik az életünket, de arra talán nem is gondolunk, hogy a szúnyogok irtásával veszélybe kerülhet az egészségünk. Különösen akkor, ha ezt betiltott vegyszerekkel teszik…

A DEET-et, vagyis a dietil-metil-toluamidot akár a rovarriasztó szerek aranyvalutájának is nevezhetjük. Az utóbbi 50 évben évente körülbelül 200 millió ember több mint 8 milliárd adag DEET-et tartalmazó rovarriasztót használt el. 1953, a DEET felfedezése óta ez az anyag a rovarriasztó szerek egyik leggyakoribb összetevője. Hatásos riasztó szere az orvosilag veszélyesnek minősített kártevők nagy részének, többek között a moszkitóknak is.

Mérgező a rovarokra – és az emberre

A DEET-et széleskörűen használják, a közegészségügyi programokban is egyre nagyobb a szerepe, mégis sokat vitatott kérdés a szer hatása a szaglószerv rendszerre, mérgező hatása a rovarokra, emlősökre – és az emberekre. A BMC Biology című internetes folyóirat nemrég publikált cikkében kutatók azt állítják: sürgős beavatkozásra, további átfogó vizsgálatokra, tanulmányokra lenne szükség azzal a céllal, hogy kizárhassák, csökkenthessék a rovarriasztók idegrendszert károsító hatásait. Azt állítják, hogy a DEET alapú rovarriasztók különösen akkor veszélyesek az emberre, ha azt más, szintén mérgező hatású rovarirtó szerekkel együtt használják.

Vicent Corbel, a montpellier-i fejlesztési kutatóintézet és Bruno Lapied, a francia Angers-i egyetem munkatársai azt a kutatócsoportot vezetik, amely a rovarriasztók használati módját, valamint a DEET mérgező hatását vizsgálja. (A kutatók teljes tanulmánya letölthető a BMC Biology honlapjáról.)

Kombinációban még veszélyesebb

A kutatócsoport arra a felfedezésre jutott, hogy a DEET-nek (dietil-metil-toluamid) nemcsak a viselkedést befolyásoló hatása van, hanem gátolja a központi idegrendszer egyik kulcsfontosságú enzimének, az acetilkolineszteráznak (a központi idegrendszerben és például az idegvégződések és az izmok csatlakozásánál ható enzim) az aktivitását mind a rovarok, mind az emlősök, valamint az emberek szervezetében is.

Corbel és kollégái számos kísérletben bebizonyították, hogy a DEET egyértelműen akadályozza az acetilkolineszteráz enzim termelődését. Ugyanilyen hatásuk van az organofoszfát és a karbamát típusú rovarölő szereknek is. Ez utóbbiakat gyakran alkalmazzák együtt a DEET tartalmú szerekkel. Ez azért jelent fokozott veszélyt, mert a DEET kölcsönhatása a karbamát tartalmú rovarölő szerekkel súlyosbítja a mérgező hatást – állítják a kutatók.

Ezek a megállapítások megkérdőjelezik azt az állítást, hogy a DEET biztonságos, különösen, ha más vegyszerekkel együtt használják. A kutatók felhívják a figyelmet arra is, hogy, széleskörű, multidiszciplináris vizsgálatra, további tanulmányokra van szükség abból a célból, hogy csak olyan biztonságos rovarriasztó szerek kerülhessenek piacra, amelyek nem veszélyeztetik az egészségünket.

(Magyarország több településen az Európai Unióban már betiltott, az emberi egészségre káros vegyszerekkel irtják a szúnyogokat. A vonatkozó jogszabály szerint 2008. augusztus 22-től az EU területén ezek a szerek nem árusíthatók, mivel rákkeltő és hormonokat károsító hatásúak. Az esbiol (S-bioalletrin) és permetrint tartalmazó szereket az unióban kivonták a forgalomból – a szerk.)

(Forrás: EurekAlert, Biomedcentral, 2, 3, angolból fordította: Hunyad Edit)