Európába is jöhetnek a még veszélyesebb génmódosított növények – hagyta jóvá az EU. Nálunk ugyan nem engedélyezett a génmódosított növények termesztése, de kiderült, az eddiginél jóval veszélyesebbé válhat a helyzet: az újfajta módosított növények ellen jóformán nincs védelem.

Újabb génmódosított növények termelését engedélyezte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (European Food Safety Authority – EFSA), ami egyúttal azt jelenti, hogy az Európai Unió felkészült a legveszélyesebb – nem élelmiszer és nem takarmány céljára kifejlesztett – génmódosított (GMO) növények engedélyezésére.

Ezeket a növényeket gyógyszervegyületek és más hasonló, táplálkozás céljára alkalmatlan anyagok termelésére fejlesztették ki. A GMO növények a kívánt anyagokat célzottan, nagy mennyiségben termelik, ami különösen ártalmassá teszi véletlen elfogyasztásukat.

A gyógyszergyártó krumpli és társai

Ha élelmiszernövényt – az USA-ban leggyakrabban kukoricát, de rizst és burgonyát is – módosítanak gyógyszer, vakcina, antitest, ipari enzim stb. termelésére, akkor annak a normális élelmiszernövénnyel való véletlen, netán szándékos keveredése tömeges mérgezést okozhat.

Könnyen belátható, hogy rendkívül nehéz távol tartani az állatvilágot egy szántóföldi parcellától, ahol a gyógyszer alapanyagnak és ipari alapanyagnak való GMO növényt termelik. Az emberek és az állatvilág biztonsága folyamatos őrzést, elkerítést, elválasztó sávot, egészen speciális biztonsági intézkedéseket kíván.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Felügyelet elkészítette az útmutatót a különleges, gyógyszertermelésre vagy ipari alkalmazásra génmódosított növények szántóföldi termesztésének engedélyezéséhez. Amikor az EFSA szakértői elkészítették az „Útmutató”-t, a génmódosított élelmiszernövényekre előírt biztonsági rendszabályokat elegendőnek tartották a gyógyszertermelő, ipari anyag termelő növényekre is! Az EFSA-nak az (lenne) a feladata, hogy teljes biztonsággal megvédje az ember, az állatvilág és a környezet egészségét.

Megismétlődhet a fertőzött szójabab esete

A gyógyszertermelő GMO növényeket hozamra optimalizálják, vagyis arra, hogy az aktív hatóanyagból a sokszorosát termeljék annak, mint amennyi kémiai anyagot a rovarirtószerre génmódosított növények termelnek. Ezért aztán az előre nem látható hatások sokkal nagyobbak lehetnek.

2002-ben egy váratlan eset kapcsán fellángolt a vita az Egyesült Államokban az ilyen gyógyszertermelő – PMP (pharma made plant) növények kockázatairól, amikor betakarítás után génmódosított kukorica maradványait találták meg a kukorica helyére vetett normál, emberi fogyasztásra szánt szójababban.

Az eset a ProdiGene biotechnológiai cég nevéhez fűződik. Ez a cég élen jár a PMP növények kifejlesztése terén. A GMO kukoricájuk tripszint termelt (a tripszin egy, a hasnyálmirigyben található fehérje). A tripszint – egyebek között – inzulintermelésre szokták használni.

Az emberi fogyasztásra szánt szójababról akkor derült ki, hogy tripszintermelő kukoricával szennyezett, amikor learatták és tesztelték. A ProdiGene-t kötelezték arra, hogy vásárolja vissza az egész termést, mind a 13 500 tonna szójababot, aminek értéke kétmillió dollár volt, és semmisítse meg azt.

A veszély sokkal nagyobb, a szabályozás marad?

A tripszintermelő kukorica esete arra világított rá, hogy a gyógyszertermelő GMO növények még szigorúbb és speciálisabb biztonsági intézkedéseket kívánnak meg. Fizikailag és biológiailag is el kell különíteni, a tápláléklánctól mindenképpen távol kell tartani őket.

Egy másik lehetséges megoldás a kockázat csökkentésére az, hogy nem tápláléknövényt használnak gyógyszertermelés céljára, hanem például a dohányt. De az USA-ban továbbra is a kukorica, az olajrepce, a rizs és a burgonya a gyógyszertermelésre kiszemelt növény.

Az EFSA-útmutató szakértői véleményezésében a tudósok figyelmeztettek, hogy a különleges, nem élelem célú GMO növények lényeges vonásokban különböznek az eddigiektől. Számolni kell a véletlen elfogyasztás veszélyével mind az ember, mind a háziállatok és a vadállatok esetében. Figyelembe kell venni emellett, hogy veszélynek vannak kitéve a farmerek, a GMO növényeket gondozó munkások, a termőterület mellett elhaladó és a környéken lakó emberek is. A gének kiszabadulása potenciális veszélyt jelent a környezetre, akárcsak a GMO növények által termelt bioaktív anyagok stabilitása és hosszú ideig való megmaradásuk a környezetben.

(Forrás: Független.hu)