„Finomságok” GMO gyapotmagból
A génmódosított növényekkel nem sikerült megbarátkoznunk, sőt némelyiket Európában tilos termeszteni. Most az USA-ban az eddig mérgezőnek tudott gyapotmaggal kísérleteznek: hogyan lehetne belőle emberi táplálék. Az eredményt – reméljük – talán unokáink (sem) ismerik meg.
A Texas Egyetem AgriLife biotechnológiai laboratóriuma ígéretes eredménnyel büszkélkedhet: learatták az első szántóföldi kísérleti gyapotot, amelyben géntechnológiai módszerekkel sikerült ultra alacsony szintre szorítani a gosszipol-szintet. A gosszipol a gyapotban található mérgező vegyület, ami miatt sem ember, sem állat nem képes megenni ezt a magot.
Az ipar egyébként nem is olyan régóta tud emberi fogyasztásra alkalmas gyapotmagolajat előállítani. De az olaj kivonása után megmaradó törmelék még állati takarmánynak sem alkalmas, olyan magas a méreganyag tartalma. (Egyedül a szarvasmarha képes – sajátos gyomorfelépítésének köszönhetően – elviselni a gyapotmag mérgét.)
A méregtelenített mag állítólag ehető
A gyapotiparnak – amely a kutatást is finanszírozta – itt van most a lehetőség a dupla hasznosításra: akár évi 44 millió tonna gyapotmagot is eladhatnak majd az alacsony gosszipol- és magas fehérjetartalmú magból az éhező vagy alultáplált embereknek.
A tudósok számára nem volt könnyű feladat a mag méregtelenítése. Ha ugyanis az egész növényben „elhallgattatják” azt a gént, amely a gosszipolt termeli, akkor a növény nem tud védekezni a kártevők és a betegségek ellen. Úgy kellett tehát dolgozni a biotechnológusoknak, hogy kizárólag a magban ne termelődjön méreganyag.
Az (ultra)alacsony méregtartalmú, génmódosított gyapot magja megfelel a WHO (Egészségügyi Világszervezet) és az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) által előírt fogyaszthatósági szabványnak – jegyezte meg dr. Keerti Rathore kutató, biotechnológus.
A szép jövő: fűszeres gyapotsnack?
„Az egész gyapotipar érdeklődik a gyapotnövény felhasználhatóságának kiterjesztése iránt” – mondta Berrye Worsham, a Cotton Inc. elnök-vezérigazgatója. Már csak azért is, mert a világ gyapotmag termése 44 millió tonna – és 1 kg gyapotszálra 1,6 kg mag jut.
„A gyapotmag hozzávetőlegesen 22% fehérjét tartalmaz, és az a legszebb a dologban, hogy a világ számára egy új élelemforrás keletkezik. A magot lisztszerű porrá lehet őrölni, és fel lehetne használni fehérjeadalékként különféle élelmiszerekhez. Vagy megpirítva, fűszerezve, snacket lehetne készíteni belőle” – lelkesedik a kutató.
„A gyapotra úgy kell tekinteni, mint a jövő generációinak ruha- és élelemforrására, ehhez vitt közelebb bennünket ez a szántóföldi kísérlet” – jelentette ki Berrye Worsham.
Az engedélyezés és az új, génmódosított mag elterjedése azonban még éveket vesz igénybe – igazította ki a jövendölést dr. Rathore, a kutató.
(Forrás: Független.hu)