Egy 12-13 millió emberen végzett tanulmány megállapította: a szezonális influenza ellen beoltottak kétszer nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg az újinfluenzában. Kanada több tartományában ezért a 65 éven aluliaknál felfüggesztették a szezonális influenza elleni oltást.

Számos ország milliókat fordít az újinfluenza elleni oltóanyag beszerzésére, ám egy ország, Kanada, kivétel. Quebec, Alberta, Saskatchewan, Ontario és Nova Scotia tartományban megálljt parancsoltak a vakcinák általi immunizálásnak minden 65 év alatti lakos esetében. A tanulmány, amely alapján eljártak, megállapítja, hogy a szezonális influenza ellen beoltott emberek kétszer nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg az újinfluenzában. A quebeci Egészségügyi Minisztérium képviselője azt nyilatkozta, hogy januárig elhalasztják az oltásokat, és az így felszabaduló őszi hónapokat a tudósok a H1N1 elleni vakcinák kidolgozására fordíthatják.

„Mire elvonul a H1N1-hullám, elegendő idő lesz a hagyományos influenza elleni oltásra” – nyilatkozta dr. Ethan Rubinstein, a Manitoba Egyetem felnőtt járványügyi osztályának vezetője. Jelenleg egy nemzetközi orvosi bizottság vizsgálja a tanulmány kérdéses adatait, ám a kanadai szakember úgy véli, hogy az adatok megbízhatóak. Egyrészt a tanulmány szerzői közül sokan kiváló szakemberek és hiteles tudósok, másrészt a vizsgált személyek száma is rendkívül nagy, 12-13 millió embert vontak be a felmérésbe.

A D-vitamin és a mozgás szerepe az immunizálásban

R. Edgar Hope Simpson kanadai tudós már 1981-ben felvetette, hogy a szezonális influenzával való megfertőződés egyik legfőbb oka a kismértékű napsugárzás. A napfény hatására D-vitamin termelődik a bőrben, de a téli hónapokban általános a D-vitamin hiánya. Ez a vitamin ugyanakkor döntő jelentőségű abból a szempontból, hogy immunrendszerünk képes-e megvédeni szervezetünket a betolakodó vírusokkal, baktériumokkal szemben.

A D-vitamin fontossága mellett más tanulmányok azt is megállapítják, hogy azok az emberek, akik mérsékelt testedzést végeznek, ritkábban fertőződnek meg, valamint a megfázás és az influenza kevésbé súlyos tüneteit tapasztalják magukon.

Egy újabb vizsgálatban a kutatók arra jutottak, hogy ha egerek egy csoportját három és fél hónapon keresztül rendszeresen futtatták a mókuskerékben, az állatok kevésbé súlyos tüneteket mutattak, ha megfertőzte őket az influenzavírus. Azt is kimutatták, hogy azok az egerek, amelyek közvetlenül az influenzás fertőzés előtt végeztek „testedzést”, de a megbetegedés előtti hónapok során nem rendszeresen, szintén mutattak némi védettséget a súlyos tünetekkel szemben. Ez az egereknél étvágycsökkenést és testsúlyvesztést jelentett. Mindazonáltal ezek az előnyök csak a megfertőződést követő néhány napban jelentkeztek, míg a rendszeres, hosszabb időn keresztül végzett testmozgás a fertőzés egész ideje alatt mérsékelte az influenzás tüneteket.

Kevés D-vitamin – gyakoribb megbetegedések

Az alábbiakban dr. Mercola, amerikai orvos-természetgyógyász újabb kutatási eredményekkel támasztja alá az influenzás megbetegedésekkel szembeni kanadai vizsgálatok eredményeit mind a D-vitamin, mind a testmozgás szerepét illetően.

Kanadában tehát – kormányzati támogatással – már a múlt évben elkezdődött annak vizsgálata, hogy milyen szerepe van a D-vitaminnak a hagyományos influenzás megbetegedésekkel szemben. A Kanadai Közegészségügyi Hivatal (PHAC) kutatásai most a vitamin H1N1 vírussal szembeni védekező szerepének vizsgálatára irányulnak.