A tiszta ivóvíz létfontosságú az emberiség számára, de egyre kevesebb van belőle. Az ENSZ 1994-ben nyilvánította március 22-ét a Víz Világnapjává, a nemzetközi szervezet az idei világnap mottójaként a „Tiszta vizet az egészséges világért” gondolatot választotta.
David Attenborough, a természetfilmek atyja, újabb szenzációs és meghökkentő ismeretterjesztő filmmel rukkolt elő. A Hány ember élhet a Földön? című film már megtekinthető a Youtube-on is. A filmben elhangzik néhány adat a vízlábnyomról is, többek között szembesülnünk kell azzal, hogy egy hamburger 8000 liter víz felhasználásával kerül az asztalunkra. 1 kg búza 1350, 1 kg rizs 3000, 1 csésze kávé 140, 1 liter tej 1000, 1 korsó sör 150, 1 db alma 70, 1 kg csirkehús 3900, 1 kg marhahús 15500 liter vizet „emészt fel” mire a kész termék előáll.
A víz jelenleg 1 billió embernek hiánycikk a hétköznapjaiban, ezzel szemben a fejlett országokban sok családnak van medencéje és ivóvízzel öblítjük le még a vécét is, vagy sokan folyó vízben mosogatnak, literszám pazarolják otthonukban és az iparban az értékes kincset! S miközben mi habzsoljuk az életet az Aral-tó eltűnése például már az űrből is szembetűnő: az elmúlt 40 év alatt elvesztette vízfelületének 90%-át.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter, Szabó Imre kitüntetéseket, adott át a Víz Világnapja alkalmából tartott ünnepségen, Pécsen Vásárhelyi Pál díjakat, a Sajó Elemér és a Lampl Hugó emlékplaketteket, és miniszteri elismerő okleveleket is adományozott a vízügy érdekében kimagasló tevékenységet végző szakembereknek. Szabó Imre beszédében elmondta, hogy a hazai vizek állapota nem rossz, de hosszú utat kell még megtennünk ahhoz, hogy elmondhassuk, vizeink minden szempontból megfelelnek az uniós Víz Keretirányelv elvárásainak.
A vizek védelméről és a velük való fenntartható vízgazdálkodásról szól az Európai Unió Víz Keretirányelve, amely kimondja, hogy a tagországoknak 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket, és ezt a jó állapotot fenn kell tartani. Az ehhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek foglalják össze, az elsőt a tagállamoknak 2009 év végéig kellett elkészíteniük.
Sok száz szakember munkájának eredményeként, a társadalom különböző érdekeltjeinek több ezer véleményét figyelembe véve, egy hosszú tervezési folyamat végén határidőre, 2009. december 22-re elkészült Magyarország első vízgyűjtő-gazdálkodási terve is. A több mint ezer oldalas dokumentum tartalmazza a felszíni és felszín alatti vizek jellemzését, az azokat érő terhelések és hatások elemzését, a monitoring eredményeket, a védett területek és a víztestek állapotértékelését, a vízhasználatok gazdasági elemzését, valamint a környezeti célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedések programját. (
www.vizeink.hu)
Az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv összefoglaló változatát a környezetvédelmi és vízügyi miniszter rendeletben hirdeti majd ki. A tárca az év második felében előkészíti majd azt a kormányhatározatot is, amely a terv 2015 végéig történő végrehajtásával kapcsolatos feltételeket, kormányzati és tárca szintű feladatokat fogja tartalmazni.
A Víz Keretirányelv célkitűzéseinek megvalósítása, vizeink, környezetünk megóvása érdekében jelenleg is sokmilliárdos vízminőség-javítási, szennyvízkezelési programok zajlanak szerte Magyarországon. A KvVM és Duna Múzeum az idén is több pályázatot hirdetett iskolásoknak a Víz Világnapja alkalmából. Az érdeklődők tervezhettek óriásplakátot, összemérhették tudásukat az internetes versenyen, készíthettek riportfilmet vagy épp számítógépes grafika segítségével mondhatták el, hogy milyen veszélyek fenyegetik az ökológiai rendszereket. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is nagy volt az érdeklődés, sok kiváló pályamunka érkezett. A nyerteseknek a díjakat Szabó Imre miniszter adta át a pécsi ünnepségen. A pályázatokról bővebben
www.vizvilagnap.hu oldalon olvashatnak.
(Forrás: Lassan kitehetjük a „megtelt” táblát…, „How many people can live on planet earth?– „Hány ember élhet a Földön?”, Vízlábnyomunk KvVM)
