Miért félünk a GMO-tól? (1.)

Az elmúlt hetekben ismét nagy port vertek fel a génmódosított burgonya termesztésével, engedélyezésével kapcsolatos hírek, cikkek. Valóban van ok a félelemre? A környezetvédők és a fogyasztók többsége ellenzi, és az Európai Bizottság is petíciót nyújtott be a génmódosított növények termesztése ellen.

A genetikailag módosított termények (genetically modified organism, azaz GMO) olyan élőlények, amelyek örökítőanyagát génsebészeti úton megváltoztatták. A gyártók, laborok a termények mellett, a környezetvédők és a fogyasztók inkább ellene vannak.

Európa és az USA is harcol a biztonságos élelmiszerekért

Az európai lakosok 60%-a nem tartja biztonságosnak a genetikailag módosított terményeket és úgy gondolja, több információra lenne szüksége ezzel kapcsolatban.

Európa polgárainak kedélyét több esetben is felborzolták az Európai Bizottság döntései. A bizottságban új emberek új felállásban döntenek, és láthatóan az új embereket előbb találta meg a GMO lobbi, mint az őket oda küldő európai polgárok. Például a máltai származású egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos, John Dallin (akinek eredeti foglalkozása könyvelő) alig foglalta el hivatalát, máris botrányos módon keresztülvitte a génmódosított Amflora burgonya termesztésre való engedélyezését. Mégpedig úgy, hogy a tagországok csak az utolsó pillanatban értesültek arról, hogy ez a döntés napirendre kerül. Több ország is kifogást emelt ez ellen az antidemokratikus eljárás ellen.

Online lehet tiltakozni

Az elmúlt években az Európai Bizottság engedélyezte a génmódosított terményeket, Európa fogyasztói pedig tiltakoznak. Számos ország moratórium bevezetésén dolgozik, nem véletlenül. Luca Zaia, olasz mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari miniszter például nemrégiben sajtótájékoztatón támasztotta alá egy sor érvvel, mi az oka annak, hogy az olasz kormány teljesen elutasítja az új GM-burgonya engedélyezését.

A moratórium az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Barrosohoz szól. Több millió európai polgár online is tiltakozhat a génmódosított élőlények ellen Avaaz.org oldalán. A petíció a GMO növények európai behozatala ellen szól. Követeli, hogy vessék alá független, etikai és tudományos vizsgálatoknak, valamint megfelelően szabályozzák a növények termesztését, kereskedelmét. A petícióhoz az interneten regisztrálva bárki csatlakozhat.

Az USA szenátusa egyelőre nem partner

Az USA-ban a fogyasztók szövetsége és az élelmiszerbiztonsági jogokkal foglalkozó ügyvédek március elején új élelmiszerbiztonsági törvényjavaslatot terjesztettek a szenátus elé. A Tegyük Biztonságossá Élelmiszereinket Szövetség képviseletében az Ohio Állami Egyetem közgazdásza, az FDA egykori munkatársa, Robert Scharff nyújtotta be a petíciót. Elmondása szerint csak az USA-ban évi 152 milliárd dollár költséget jelent az élelmiszerek által okozott betegségek kezelése.

A szövetség szerint szigorítani kellene az élelmiszerbiztonsági törvényeket. Az elemzés részletesen beszámol az ételek okozta betegségek költségeiről és a betegségből fakadó gazdasági és emberi veszteségekről: kórházi kezelés, orvosi költségek, az életminőség romlásából adódó jövedelem-kiesés, fájdalom, szenvedés, elhalálozás. A szalmonellán kívül 27 egyéb kórokozót – vagy inkább károkozót – vizsgáltak, amelyek egy része „ismeretlen”.

2009 júliusában a szenátus elutasította a törvényjavaslatot, amely az FDA-nak nagyobb hatáskört biztosított volna az élelmiszerek ellenőrzésében, és így a fogyasztásra szánt növények előállítását is jobban kontrollálhatta volna. Az új törvény a gyártóktól is szigorúbb adminisztrációt követelne, így a fertőzött vagy egészségre káros termékeket is könnyebben nyomon lehetne követni. Bár a törvényjavaslatot a szenátus tavaly több okból elutasította, a szövetség tovább folytatja a kampányt, és várhatóan idén májusban újra napirendre kerül.

Ökológusok a GMO ellen

Az ökológusok világszerte egyértelműen tiltakoznak. Őket egyelőre a gazdasági érdekek sem győzik meg, ráadásul a gazdasági érdekektől független tudományos (ökológiai és táplálkozástudományi) hatásvizsgálatok alapján a géntechnológia eddigi termékeivel megnevezhető ökológiai és gazdasági problémák járnak együtt, míg táplálkozástani sajátságaik lényegében kivizsgálatlanok. Bár a géntechnológia menedzserei csodákat ígérnek (megszűnik az éhezés, személyre szabott gyógyszerek készülnek stb.), ebből a megvalósuló gyakorlat semmit sem képes teljesíteni az Egyesült Államokban sem, ahol a GM-technológia szabad utat kapott.

Az ökológiai oldalról közelítők úgy vélik, hogy a kutatók érdekeltek a mellékhatások elhallgatásában, és a géntechnológiára építő kutatás-fejlesztés ezen az úton kíván az élenjáró országok gazdasági motorjává válni. E fejlesztésben nem igazán a GM-növényben megnyilvánuló új minőség a lényeges, hanem annak szabadalommal védett természete. Egy GM-növény szabadalmának és engedélyezésének útja igen költséges. A mai napig csupán multinacionális vállalatok voltak képesek erre. A másik ellenérv az evolúcióra alapoz. Vajon évmilliárdok evolúciójának és évezredek tudatos növénynemesítésének eredményeként létrejött fajtáinkat érdemes-e elhagyni el egy olyan technológia termékei miatt, aminek előnyei sem láthatók, viszont hátrányai az európai piacon bizonyosra vehetők?

(Forrás: Új Élelmiszerbiztonsági törvényjavaslat, G.M. élelmiszer: tények kellenek, nem termények;. angolból fordította: G. Á.; Újra akcióban a GMO lobbi – Ács Sándorné agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök cikke)