Bizonyára mindenkinek az ismerősei között vannak olyanok, akiket imádnak a szúnyogok, míg másokat alig csípnek. Vajon mi lehet az oka, hogy épp bennünket választanak az idegesítően döngicsélő rovarok és nem a kerti bulin melletünk ülőt?

Jonathan Day, a Floridai Egyetem orvosi entomológusa (rovartannal foglalkozó szakembere) szerint a szúnyogokat a látvány és a szag vonzza az emberekhez, akiknek 20 százalékát imádják a szúnyogok. Ezek a rovarok különösen késő délután támaszkodnak a látásukra, amikor áldozatukat kiválasztják. A sötét színeket, például feketét, sötétkéket vagy pirosat viselőket, továbbá a mozgásban lévőket hamarabb kiszúrják.

Amikor a nőstény szúnyog közelebb repül következő áldozatához, már a szagot is érzi: az általunk kilélegzett levegőben található szén-dioxid vonzza őket a legjobban, ezért a gyorsabb anyagcseréjű emberek, a nagydarabok és a kismamák ideális célpontok. A szúnyogok azonban más szagokat is figyelembe vesznek, például a testmozgás közben képződő tejsav, a lehelletben megtalálható aceton vagy a női nemi hormon, az ösztorgén egyik bomlásterméke, az ösztradiol is vonzza őket. Emellett a testhőmérséklet is fontos számukra, ezért csípik jobban a kismamákat is. Ikervizsgálatok feltárták, hogy egy-egy ikerpár tagjait hasonló mértékben szeretik a szúnyogok, tehát a genetikának is fontos szerepe van.

A legfrissebb feltételezések szerint azonban nemcsak az számít, mennyire vonzzuk a szúnyogokat, hanem az is, mennyire taszítjuk őket. A szúnyogok által kevésbé kedvelt emberek bőrén valószínűleg olyan vegyületek képződnek, amelyek elriasztják a szúnyogokat és elnyomják a csábító vegyületek hatását.

„A szúnyogok nem azért csípnek meg, hogy belőlünk táplálkozznak, ezt a célt a növények töltik be” – magyarázza Joseph Conlon, az Amerikai Szúnyogellenőrzési Szövetség tanácsadója. „A nőstény szúnyognak petéi lerakásához van szüksége egy fehérjére a vérünkből.”

A közhiedelemmel ellentétben sem a banán, sem a B-vitamin nem tartja távol a szúnyogokat. Vannak olyan fajok, amik a lábat és a bokát csípik meg előszeretettel, ezeket a lábon élő baktériumok vonzzák oda. Mások inkább a fejet, a nyakat és a karokat veszik célba, mivel itt melegebb a bőr. A szúnyogcsípés mérete nem mutat összefüggést a kiszívott vér mennyiségével, csak attól függ, hogyan reagál az immunrendszer a szúnyog nyálára. Jó hír, hogy minél többször csíp meg bennünket egy adott szúnyogfaj, annál kevésbé fogunk reagálni a csípésre – sajnos azonban több, mint háromezer szúnyogfaj létezik.

(Forrás: Medipress)