Depresszió, demencia, alkoholfüggőség és sztrók – ezek az európai lakosság körében leggyakrabban előforduló betegségek. Mivel a legtöbb ilyen betegséget több éves késéssel vagy sokszor egyáltalán nem diagnosztizálják és a betegeknek legfeljebb a harmada kap kezelést, e betegségek valódi mértéke és társadalmi terhe igen súlyos lehet.

A neuro-pszicho-farmakológusok Európai Kollégiuma egy hároméves, többféle módszert együttesen alkalmazó kutatás eredményeként feltárta, hogy a 21. század legnagyobb európai kihívása lesz a mentális és idegrendszeri megbetegedések tömegessége és terjedése.

A kutatás három esztendeje alatt az Európai Unió összes országában, továbbá Svájcban, Izlandon és Norvégiában – 514 millió ember körében – folytattak vizsgálatot. Három korcsoportra (gyerekek és serdülők: 2-17 éves kor között, felnőttek: 18-65 év között, idősek: 65 év fölött) bontva, az összes mentális, illetve számos idegrendszeri rendellenességet számba véve arra a megállapításra jutottak, hogy évente az európai népesség 38,2%-a – 164,8 millió ember – szenved ide sorolható, mentális, illetve idegrendszeri rendellenességben.

A leggyakoribb a szorongás (14%), majd az álmatlanság (7%), a depresszió (6,9%), a pszichoszomatikus rendellenességek (nem szervi, hanem pszichés eredetű, fizikálisan megjelenő rendellenességek, 6,3%), ez után következik csak az alkohol- és drogfüggőség (mintegy 4%), a figyelemhiány és hiperaktivitás a gyerekeknél (5%), az elbutulás vagy demencia (60-65 év között, 1%, illetve 85 év felett, 30%).

Vezetnek az agyi rendellenességek

Meglepő vagy sem, de nincs lényeges különbség az országok között a mentális és idegrendszeri betegségek előfordulása tekintetében, leszámítva az alkohol- és drogfüggőséget és a mentális retardációt.

Ilyen széleskörű felmérés még eddig nem készült, ezért az összehasonlítás lehetősége a korábbi évekkel korlátozott. A 2005-ben készült hasonló tanulmány csak a felnőtt népességre és csak 13 féle diagnózisra terjedt ki. Eszerint azóta nem történt növekedés a felnőttek mentális rendellenességeinek előfordulásában, kivéve a demenciát, aminek a gyakorisága az élettartam meghosszabbodása miatt nőtt. Az összehasonlításból az is kiderült, hogy a mentális rendellenességben szenvedők közül ma is csak a betegek egyharmada kap kezelést, akkor sem feltétlenül az állapotának legmegfelelőbbet.

Emellett sok millió beteg szenved Európában neurológiai rendellenességben: sztrókban, traumatikus agysérülésben, Parkinson-kórban és szklerózis multiplexben. Ezek az esetek még az eddigi becsléseken felül jönnek számításba. Mindent egybevéve, az agyi rendellenességek vezetik Európában a megbetegedési listát: a bármely okból bekövetkező összes betegségnek a 26,6%-át teszik ki.

A vizsgálat szerint a négy „legmegbetegítőbb” – életminőséget, munkaképességet, önellátó képességet legerősebben és leghosszabb időn át érintő – mentális állapot a depresszió, a demencia, az alkoholfüggőség és a sztrók.

(Forrás: Független.hu)