Döbbenetes kutatási eredmény: a jövedelmi egyenlőtlenségek népegészségügyi szempontból is aggasztóak. A jövedelemben fennálló egyenlőtlenség nem azonnal hat: 5 év múlva kezdi el növelni a halálozást, a csúcsot 7 év múlva éri el, mielőtt 12 év múlva csökkenni kezdene. Az Ohio State University szociológusa, Hui Zheng, a tanulmány szerzője tette a fenti megállapítást tanulmánya alapján, amely a Social Science and Medicine (Társadalomtudomány és Orvostudomány) folyóiratban jelent meg.

Sok más tanulmány is vizsgálta már a jövedelmi különbségek hatását a halálozásra, különböző eredménnyel, mondja Zheng. Véleménye szerint az általa alkalmazott adatstruktúra és statisztikai modell – ami eltér a korábbi kutatásokétól – oldja meg a problémát. Zheng az adatait az USA Nemzeti Egészségvizsgálatából vette, 1986-tól 2004-ig. A vizsgálatot halálozási adatokkal követték 1986-tól 2006-ig, Zheng végső mintája 700 000, 30 éven felüli ember adatait tartalmazta.

A kutatás három különböző módszerrel mérte a jövedelmi különbségeket, beleértve a leggyakrabban használtat: a Gini koefficienst, amelyet az USA Népszámlálási Hivatala használ. (Mind a három módszer hasonló eredményt hozott ki.)

A Gini koefficiens terjedelme a 0-tól (azt jelezve, hogy tökéletes az egyenlőség, mindenki ugyanazt a jövedelmet kapja) tart az 1-hez (tökéletes egyenlőtlenség, egy személy kapja a teljes jövedelmet). A Gini koefficiens az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett az Egyesült Államokban: 0,403-ról (1980) 0,469-re 2010-ben.

Zheng tanulmányában a 0,01 pontnyi emelkedés a Gini koefficiensen a halálozás kumulatív (halmozott) esélyét 122 százalékkal emeli meg a következő 12 évben. Számos tényezőt vett emellett figyelembe, amelyek szintén képesek befolyásolni a halálozást: így a személy korát, nemét, rasszát, családi állapotát, iskolázottságát, munkahelyét és a család jövedelmét. „A jövedelembeli különbség lényegi hatást gyakorol a mortalitásra” – jelentette ki Zheng.

Kutatása során Zheng utánanézett a halálozások idejének, és minden egyes esetben kontrollálta a jövedelmi egyenlőtlenség meglétét – egészen 21 évvel az illető halálát megelőzően. „Ez az első eset, hogy világosan kimutattuk a jövedelmi különbségek hosszú távú hatását az egészségi állapotra. Az előző tanulmányok valószínűleg ott hibázták el, hogy a mortalitás követési idejét túl rövidre vették ahhoz, hogy a jövedelemkülönbségek hatást gyakorolhassanak, vagy túl hosszúra, és a jövedelemkülönbségek nem tartották fenn annyi időn át a hatásukat.”

Más tudósoknak már voltak feltételezéseik, miért vezetnek a jövedelmi különbségek magasabb halálozási arányokhoz. Az egyik magyarázat az lehet, hogy a növekvő jövedelmi különbségek országaiban a gazdagok egyre jobban elkülönülnek a társadalom többi részétől. A legtehetősebbek nyomást gyakorolnak a kormányzatra, hogy több szolgáltatást nyújtson nekik – ne a közjavakba, mint az oktatásba vagy orvosi ellátásba invesztáljon, vagyis olyan szolgáltatásokba, amelyek az emberek többségének egészségét befolyásolják. Ráadásul a jövedelmi egyenlőtlenség csökkenti a társadalmi kohéziót (összetartást) és a bizalmat, ami az egyének egészsége szempontjából fontos.

Az egyenlőtlenség kitermeli a felfelé hasonlítás kultúráját, ahol sok ember – a gazdagok életstílusát látva – azt érzi, hogy ő nem tud az elvárások szerint élni. Ezzel negatív képet alakít ki önmagáról, frusztrált lesz és depressziós, ami összefüggésben van a betegséggel és a halállal.

„A jövedelmi különbségekből eredő egyetlen negatív tényező sem gyakorol azonnali, közvetlen hatást a krónikus betegségekre és a mortalitásra, de idővel bekövetkezik az egészség sérülése, ami majd betegséghez és halálhoz vezet. Ezért találta úgy ez a kutatás, hogy a jövedelmi különbségek hatásának megjelenéséhez 5 év kell – állapította meg Zheng.”

(Forrás: Független.hu)