Használjunk olyan konyhatechnikai módszereket, amelyek kisebb hőt vagy sok vizet tartalmaznak, így a párolást, főzést, gőzölést. Azonosítottak ugyanis egy vegyületet, amely gyakori a modern ételekben, és valószínűleg a hasi elhízás, az inzulinrezisztencia és a 2. típusú cukorbetegség okozója. A száraz hővel készült ételek ugyanis felelősek lehetnek ezekért a jelenségekért.

A Mount Sinai Orvostudományi Egyetem kutatója, dr. Helen Vlassara professzor, a Kísérleti Diabétesz és Öregedés részleg igazgatója egérkísérleteiben azt tapasztalta, hogy azoknál az egereknél, amelyeknek egy bizonyos vegyületet, a metil-glioxalt (MG-t) tartalmazott a tápláléka, hamar kifejlődött a hasi elhízás, az inzulinrezisztencia és a 2. típusú diabétesz. A titokzatos MG vegyület az AGEs (advanced glycation endproducts) vegyületek egyike, és akkor keletkezik, amikor az ételeinket száraz hővel készítjük, magas hőmérsékleten. Az AGE-s vegyületeket már korábban úgy írták le, mint amelyek a szervezet védőmechanizmusait károsítják.

A kísérletben az egerek egyik csoportját magas MG tartalmú takarmánnyal etették négy generáción át, míg a kontrollcsoport MG nélküli takarmányt kapott. A kétféle diéta azonos kalóriát és zsiradékot tartalmazott.

Az egereknél, amelyek MG-t ettek, elkezdődött a korai inzulinrezisztencia kialakulása és megnőtt a testzsír. Az MG a védőmechanizmusokat lényegesen rontotta, például a SIRT1-et, amely a túlélőfaktor. Ez utóbbi a testzsírban van jelen, és a gyulladást kontrollálja, miközben fokozza a glükóz és az inzulin metabolizmusát. Az MG fogyasztása hátrányosan érintette egy másik, fontos anti-AGE receptornak az aktivitását (AGER1), amely a SIRT1-et óvja, és kivédi az inzulinrezisztenciát.

„Hosszú, de hasznos kutatás volt, megmutatta, hogy egyes specifikus AGE-vegyületek, amelyek bőségesen jelen vannak az élelmiszereinkben, ételeinkben, néhány generáció múlva megnövelik a testsúlyt, inzulinrezisztenciát és diabéteszt okoznak, reprodukálják az embernél az utóbbi évtizedekben látott mintát” – mondta Vlassara professzor.

Az MG-vel táplált egérnek a hasi zsírrétege átalakult olyan zsírsejtekké, amelyek gyulladáskeltő molekulákat termeltek (citokinek), rontották a glükóz anyagcserét és lelassították a zsír átalakulását, végül inzulinrezisztenciát és cukorbetegséget okoztak. Az alacsony MG-tartalmú táplálékon tartott egereknél magas volt a SIRT1, az AGER1 értéke, és nem voltak cukorbetegek.

„Ez a kísérlet demonstrálja, hogy az emberi táplálékban közönségesen meglevő, látszólag ártatlan anyagok, mint amilyen az MG is – hosszú időn át fogyasztva – csökkentik a védelmet és aláássák a velünk született rezisztenciát a metabolikus és más betegségekkel szemben” – magyarázta Vlassara.

Korábbi klinikai kísérleteik azt mutatták, hogy ha az AGEs-t akár már szerény mértékben csökken a táplálékban, azzal javítani lehet az inzulinrezisztenciát a 2. típusú cukorbeteg felnőtteknél, mégpedig anélkül, hogy akár a zsír-, akár a szénhidrát fogyasztást csökkentenék. „Több mint 30 éve kutatjuk, hogyan lehet kiküszöbölni a szervezetből a káros AGEs-t, most pedig azt, hogyan lehetne száműzni az ételekből, hogy csökkenteni lehessen a diabéteszjárványt. Kutatásaink arra indítanak bennünket, hogy a standard klinikai ajánlások helyett azt tanácsoljuk, a táplálkozásban csökkentsék a száraz hővel készült és a feldolgozott ételek-élelmiszerek mennyiségét.”

(Forrás: Független)