Egy új ausztrál kutatásból az derül ki, hogy a szélsőséges hideg és meleg időszakokban nő a szívbetegség eredetű korai halálozás kockázata. A Circulation: Cardiovascular Quality and Outcomes szeptemberi számában megjelent tanulmány szerint a kánikulai és a fagyos időszakokban magasabb a szívbetegséggel összefüggő halálozás gyakorisága. A kutatás vezetője, Cunrui Huang, a brisbane-i Queensland Műszaki Egyetem orvosi karának munkatársa szerint az elhízás terjedését és az éghajlatváltozást figyelembe véve az eredmény fokozott jelentőséggel bír.

„Az elhízás és az ezzel összefüggő rendellenességek, például a cukorbetegség terjedésével az emberek egyre sebezhetőbbé válnak a szélsőséges hőmérséklettel szemben” – nyilatkozta Huang. „Ez a jövőben fokozhatja a szélsőséges hőmérséklettel összefüggő egészségügyi terheket.”

A kutatók 1996 és 20004 között összevetették a Brisbane-ben mért napi hőmérsékleteket a szívbetegség következtében elveszített életévekkel ugyanebben az időszakban. Az eredmények alapján kimutatták, hogy szívbetegség következtében egymillió emberre kivetítve átlagosan 72 életév veszett el naponta szívbetegség következtében. A szív eredetű korai halálozás kockázata akkor mutatkozott a legmagasabbnak, amikor a kánikula legalább két napig tartott.

Korábbi kutatások azt mutatták, hogy a szélsőséges hőmérséklet a vérnyomás, a vérsűrűség, a koleszterin és a pulzusszám változásait válthatja ki. A tanulmány társszerzője, Adrian Barnett azt is elmondta, mi lehet az oka annak, hogy a kánikula okozta halálozások gyakorisága meghaladja a rendkívüli hideg okozta halálozást. A kutatók azt feltételezik, hogy az emberek jobban védekeznek a hosszan tartó hideg időszakokban, ezért nem tapasztalható a szív-érrendszeri eredetű halálozás olyan nagymértékű emelkedése a fagyos időszakokban.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, bár kapcsolatot tártak fel a szívbetegség eredetű halálozás és a hőmérséklet között, ez még nem bizonyít ok-okozati összefüggést.