Szerepet játszhat a bélflóra a rák növekedésében? A legújabb kutatások szerint a válasz óvatos igen. A Nature szakfolyóiratban arról számolnak be, hogy olyan mikrobafüggő mechanizmusokat fedeztek fel, melyekre egyes rákfajták gyulladásos reakcióval válaszolnak, és ez segíti a fejlődésüket és növekedésüket. Ezek a felfedezések új bepillantást nyújtanak arra vonatkozóan, hogyan tudják a rákos sejtek kikényszeríteni a szervezet gyulladásos reakcióit – a mikrobáktól függő immunsejtek kiszipolyozásával.

Rudolph Virchow német patológus korai munkáiból már régóta ismert a krónikus gyulladás és a tumor fejlődése közti összefüggés. Harold Dvorak, a harvardi egyetem kórboncnoka összevetette ezt a „soha nem gyógyuló sebekkel”, megjegyezve a sebgyógyulásra jellemző normális gyulladás és a tumorképződés közti hasonlóságokat.

Az összes ráknak mintegy 15-20%-át krónikus gyulladás előzi meg – ez tartós védelmi reakció, mely beteg és egészséges szöveteket is célba vehet. A rákos megbetegedések többségét azonban nem előzi meg krónikus gyulladás.

Másrészt viszont a rákos sejtek kiaknázzák a mindenütt jelen levő, beszivárgó immunsejteket, hogy jogtalanul, indokolatlanul, alaptalanul serkentsék és kényszerítsék a gazdatest gyulladást okozó reakcióit. Mostanáig az úgy nevezett „daganat által kiderített gyulladásokra” csak gyenge magyarázatok voltak.

Egyes kutatók szerint a tumorhoz kapcsolódó gyulladásos reakció lehet a jövőbeni megelőző egészségvédelmi intézkedések kulcsa. A nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek, például aszpirin, tartós fogyasztására irányuló kutatások kimutatták, hogy a gyulladás általános jellegű gátlása, ráktól függően, akár 45%-kal is csökkentheti a rákos elhalálozás kockázatát. „Így kedvező lehet, ha a rák kifejlődése során megakadályozzuk a gyulladásokat.”

A kemoterápia serkentheti a rák növekedését

A kemoterápia a rák kezelésében hagyományosan alkalmazott vágás-mérgezés-égetés paradigma része. A Nature Medicine című folyóiratban megjelent kutatási eredmények szerint azonban ez nem ilyen egyszerű. A kemoterápia oly módon károsíthatja az egészséges sejteket, hogy azok elkezdenek kiválasztani egy fehérjét (WNT16B), amely nem csak védi a rákos sejteket, és segíti a túlélésüket, de ellenállóbbá is teheti a daganatot a további kemoterápiás kezelésekkel szemben.

Összefoglalva, a kezdeti kezeléssel egy kemoterápiának ellenálló rákot hozunk létre. Nehéz elképzelni ennél rosszabb szituációt. A kutatók azon gondolkodnak, hogy ha antitestet adnak a WNT16B-hez a kemoterápia során, akkor a WNT16B védő hatása csökkenne, és több rákos sejt pusztulhatna el. Egy másik lehetőség, ha kisebb, kevésbé mérgező kemoterápia adagokat alkalmaznak, ezzel is csökkentve az egészséges sejtek károsodását.

Amit mindenkinek tudnia kellene

Az elmúlt 30 évben a rákos esetek száma globálisan megduplázódott, és 2000 és 2020 között valószínűleg ismét duplájára, 2030-ra pedig közel háromszorosára nő – kivéve, ha az emberek elkezdik komolyan venni a rák prevenciót. Meg tudjuk változtatni ezt a negatív trendet, de ehhez az orvosi közösségnek meg kell látnia azokat a módszereket, melyeknek ténylegesen nagy jelentőségük lehet a prevencióban.

Három, rákkal kapcsolatos megállapítás kiemelt figyelmet érdemel, annak ellenére, hogy ezeket a megállapításokat a hagyományos orvoslás még nem fogadta el.

1. D-vitamin – rengeteg nyilvánvaló tény bizonyítja, hogy a D-vitamin hiánya kritikus szerepet játszik a rák kifejlődésében. A témával foglalkozó kutatók úgy becsülik, hogy a rákos elhalálozások körülbelül 30 százaléka megelőzhető lenne, pusztán a D-vitamin szint optimalizálásával az általános lakosság körében. Ráadásul a rák ellenes kezeléssel együtt járó magasabb vérszint – körülbelül 80-90 ng/ml – valószínűleg a kezelési terv előnyös velejárója lesz.

A vér D-vitamin szintjének optimalizálása, mely történhet napozással (ideális eset), biztonságos szoláriumban, vagy végső esetben tabletta szedésével, egészségre gyakorolt hatása egyszerűen túlbecsülhetetlen.

2. Inzulinszint optimalizálása – Az inzulinszint normalizálásának az egyik leghatékonyabb útja a fizikai tevékenység, ami a rák kockázatát csökkenti(heti). Otto Wartburg 1934-ben Nobel-díjat kapott a rákos sejtek fiziológiájának kutatási eredményeiért, amelyek világosan kimutatták, hogy a rákos sejteknek a fejlődéshez több cukorra van szükségük. Sajnálatos módon napjainkban nagyon kevés onkológus látja tisztán és alkalmazza ezt az ismeretet.

A jó hír, hogy az inzulinszint szabályozása relatív egyenes irányú folyamat. Kezdjük azzal, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentjük a készételek, gabonafélék és cukor/fruktóz fogyasztását, hogy megelőzzük az inzulinszintünk emelkedését. A fentieket helyettesítsük egészséges zsírokkal, például vajjal, állati zsírokkal, kókuszolajjal, avokádóval, magokkal és diófélékkel.

Kulcsfontosságú újdonság, hogy a fehérje bevitelünket az alap szükségletekre kell korlátozni, ami zsírmentes testtömeg kilogrammonként körülbelül 1 gramm, azaz a legtöbb embernél jellemzően 70 grammnál kevesebb.

3. Testedzés – A legtöbb ember számára a rák kockázatának csökkentésével kapcsolatban nem a testedzés jut eszébe. Számos bizonyíték van azonban arra, hogy a testedzésnek igenis van ilyen hatása.

A mozgás csökkenti a megemelkedett inzulinszintet, ugyanakkor a mozgás javítja az immunsejtek keringését is a vérben. Az immunrendszer az első védelmi vonalunk a legkisebb megfázástól kezdve a halálos kimenetelű rákig minden betegség ellen.

A helyes testedzés titka a megfelelő alkalmazás. Legyen elég ahhoz, hogy élvezhessük az előnyeit, de ne legyen túl sok, ami már sérülést okozhat, és legyen megfelelően változatos, hogy karbantartsa szervezetünk rugalmasságát és erejét. Ezért érdemes a testedzésre is úgy tekinteni, mint egy gyógyszerre, melynek adagolását a megfelelő hatás elérése érdekében gondosan kell meghatározni.

Fontos, hogy többféle különböző testedzési technikát alkalmazzunk (erőgyakorlatokat, aerobikot, nyújtást). A legfontosabb azonban, hogy hetente egyszer vagy kétszer iktassunk be nagy intenzitású erőbedobást igénylő gyakorlatot, melynek során a pulzusszámot 20-30 másodpercre az anaerob küszöbérték fölé emeljük, majd 90 másodpercig lazítunk. (Az anaerob küszöb azt a maximálisan fenntartható mozgásintenzitást jelenti, amelynél még éppen hogy nincs tejsav-felszaporodás.)

A győzelem a rák elleni harcban a személyes választásunkkal kezdődik

Sokat tehetünk azért, hogy jelentősen csökkentsük a rák kockázatát. Még a konzervatív Amerikai Rák Társaság is állítja, hogy a rákos halálozások egyharmada a rossz étrendhez, fizikai inaktivitáshoz és túlsúlyhoz köthető. Így, a fenti három javaslat mellett az alábbi életviteli változásokkal nagy lépést tehetünk a rák elkerülése érdekében.

1. Fogyasszunk organikus ételeket, és inzulinszintünk alacsonyan tartása érdekében kerüljük a cukrot, fruktózt és gabonaféléket.
2. Fogyasszunk annyi zöldséget, amennyi csak jólesik. Ideális esetben ez legyen friss és organikus. A keresztesvirágúakat különösen rákellenes hatásúaknak tartják.
3. Biztosítsuk szervezetünk számára a megfelelő mennyiségű, kiváló minőségű, állati eredetű omega-3 zsírsavat.
4. Legyünk készek a negatív stresszhelyzetek tartós kezelésére, mivel ezek aktiválhatják a rákgéneket. Megállapítások szerint a megbetegedések 85%-a érzelmi eredetű, ezért ennek egyensúlya valószínűleg minden más fizikális gyógymódnál fontosabb. Jó módszer például az ÉFT.
5. Tartsuk az ideális testzsír százalékunkat.
6. Aludjunk eleget.
7. Csökkentsük a környezetünkben a mérgeket, például gyomirtókat, háztartási tisztítószereket, szintetikus légfrissítőket.
8. Csökkentsük a mobiltelefon és egyéb drót nélküli technológiák használatát, s ha erre nincs mód, alkalmazzunk minél több védelmi stratégiát.
9. Olajban vagy faszénen sült ételek helyett együnk inkább főzött, posírozott vagy párolt ételeket.

(Forrás: Nature, angolból fordította: H. Orsi)