Egy új tanulmány érdekes magyarázatot adott arra a kérdésre, miért küzdenek nehézségekkel az autista gyerekek a verbális kommunikáció során, kiderült ugyanis, hogy számukra az emberi hang egyáltalán nem kellemes, sőt kifejezetten rosszul esik nekik hallgatni. A kutatók kiderítették, hogy az autizmussal küzdő gyerekeknél sokkal gyengébb kapcsolatok mutathatóak ki az agy hangot feldolgozó területe és jutalmazó központja között, mint azoknál a gyerekeknél, akiknél nem áll fenn ez a rendellenesség, vagyis az autista gyerekek nem élik át ugyanazt az örömöt mások beszédének hallgatása során, mint egészséges társaik.

Amint azt a kutatást vezető Daniel Abrams, a kaliforniai Stanford Egyetem szakembere kifejtette, beszéd során nem csupán a közölt információ jut el hozzánk a másik embertől, de érzelmeket és a társas kapcsolatokhoz szükséges egyéb jeleket is kapunk, az autisták számára azonban ezek dekódolása nehézséget jelent, és súlyos esetben az is előfordulhat, hogy egy autista számára teljesen érdektelenek a másik személytől érkező hangok.

Mindennek magyarázatára többféle elmélet is létezik, az egyik szerint arról van szó, hogy bár az autista gyerekek teljesen ép hallásúak, agyuk hangfeldolgozásért felelős területe nem működik megfelelően. Egy másik feltételezés szerint az a fő probléma, hogy az autisták agyának jutalmazó központjához nem a megszokott módon ér el mások beszéde, így ők nem érzik ugyanazt az örömöt beszélgetés közben, amit egy teljesen egészséges ember.

A Proceedings of the National Academy of Sciences című lapban közzétett tanulmányból kiderül, hogy a fenti megállapításokra egy MRI-vel végzett vizsgálat során jutottak a kutatók, mely során húsz, átlagosan tízéves autista gyereket kísértek figyelemmel, akik valamennyien átlagos intelligenciaszinttel, valamint beszéd- és olvasáskészséggel rendelkeztek, ám nehézséget okozott számukra mások beszédének érzelmi töltetét értelmezni. Kontrollcsoportként 19 hasonló korú és intelligenciájú egészséges gyereket is megfigyeltek, és így sikerült megállapítani, hogy a két csoportba tartozó gyerekek agya másképp reagált az emberi beszédre. Az autista gyerekeknél sem a dopamin, vagyis az úgynevezett boldogsághormon termeléséért felelős agyterület, sem az amygdala, vagyis az agy érzelmekért felelős része nem aktiválódott olyan mértékben, mint a kontrollcsoportnál, ami érthetővé teszi azt a tényt, hogy az autisták sokszor nem szívesen beszélgetnek másokkal.

Szakemberek szerint, még további kutatásokra lesz szükség ezen a területen, és a vizsgálatot a mostaninál fiatalabb gyerekeken is meg kéne ismételni ahhoz, hogy valóban általános érvényű megállapításokat vonhassanak le, melyeket azután az autizmussal küzdők terápiás kezelése során is alkalmazni lehet.