A tápiókagyökérből készült apró hengerek a jelenlegi terápiák néhány mellékhatásának kiküszöbölésével segítenek az angina kezelésében. A csövecskéket, amelyek apró, keskeny hajcsavarókhoz hasonlítanak, bevezetik az elzáródott artériába, hogy kitágítsák azt, majd amikor ez sikeresen megtörtént, a csövek néhány hónappal később maguktól felszívódnak.

Az angina olyan mellkasi fájdalom, melyet a szívbe irányuló véráram részleges elzáródása okoz. Az összes többi izomhoz hasonlóan a szívizomnak is szükséges van állandó oxigéndús vérrel történő ellátásra. Ha az artériákat a plakk, vagyis a zsíros lerakódás részlegesen elzárja, a beteg szíve fizikai terheléskor nem kap elég vért, és ez anginás fájdalomhoz vezet. Sok betegnek glicerin-trinitrát tartalmú, illetve más gyógyszert írnak fel, amelyek angina rohamok esetén segítenek kitágítani a vérereket.

Azok esetében azonban, akiknél nem válnak be a gyógyszerek, műtéti eljárást, a koszorúér ballonos tágítását (angioplasztika) alkalmazzák. Miután a ballon felfújásával kitágították az elzáródott artériát, egy fém sztentet helyeznek be, amely a továbbiakban nyitva tartja az eret. A sztent alkalmazása azonban azzal a mellékhatással járhat, hogy sztent trombózis alakul ki, mely során vérrög zárja el a sztentet, ami szívrohamhoz vezet. Ennek megelőzésére a betegeknek tartósan vérhígító gyógyszereket írnak fel, melyek viszont súlyos vérzéssel, zúzódásokkal, fejfájással, hát- illetve mellkasi fájdalommal és más mellékhatásokkal járhatnak.

Az új fejlesztésű csövecskéket arra használják fel, hogy egyszerre kitágítják velük a részlegesen elzáródott artériákat, és egy szirolimusz nevű gyógyszert is bejuttatnak, amely megelőzi a további plakklerakódást az artériában. Ez azt jelenti, hogy nem áll fenn a vérrögképződés kockázata, és a betegeknek nem kell vérhígító gyógyszert szedniük. A csövecskék biológiailag lebomló anyagból készülnek, így néhány hónap múlva maguktól felszívódnak. Az apró hengereket helyi érzéstelenítésben a fém sztentekhez hasonlóan a lágyéknál ejtett bemetszésen keresztül vezetik be és juttatják el valós idejű videofelvételek segítségével az elzáródáshoz.

A csövecskéket most tesztelik 30 anginás betegen, akiknek egy artériája több mint 70 százalékos mértékben elzáródott. A kísérleteket négy egészségügyi központban, köztük a kínai Zhejiang Egyetemen végzik.