A javuló életkörülményeknek, étkezésnek és a technológiai újításoknak hála közel fél évszázadon keresztül az átlagos intelligenciahányados folyamatosan emelkedett. A legfrissebb kutatások szerint azonban nemrég ez a tendencia megfordult, aminek valószínű okai hasonlóan prózaiak: a csökkenő jövedelem, az egészségtelen étrend és az oktatási problémák.

Dániában a fiataloknak 18 éves korukban ki kell tölteniük egy IQ-tesztet a katonai szolgálat miatt. Ez azt jelenti, hogy évente mintegy 30,000 ember tölti ki ugyanazt a tesztet, aminek értékei 1,5 ponttal csökkentek 1998 óta. Hasonló tendencia figyelhető meg világszerte, Ausztráliától az Egyesült Királyságon át Brazíliáig és Kínáig.

Az átlagos intelligenciahányados gyors növekedése az Egyesült Államokban volt a leginkább megfigyelhető az 1950-es és 1980-as évek közti időszakban. Ez évtizedenként mintegy 3 pontnyi emelkedést jelentett. Az IQ növekedését először egy új-zélandi tudós, James Flynn figyelte meg, és az ő tiszteletére kereszelték el a jelenséget Flynn-hatásnak.

Az IQ-szint növekedését a szakértők elsősorban az egészségügyi és technológiai fejlődésnek, valamint a kulturális élet kihívásainak tulajdonították. Mára azonban eljutottunk oda, hogy technológiai fejlesztések, a közegészségügyi intézkedések és a világból érkező stimulánsok sem képesek tovább növelni az intelligenciahányadost.

Az IQ-szint visszaesését először 2004-ben figyelték meg Norvégiában, de hasonló eredményre jutottak svéd és holland kutatók is. Dr. Flynn szerint a kisebb visszaesések a csökkenő jövedelemnek, az egészségtelen étrendnek és az oktatási problémáknak köszönhetőek.

Vannak azonban, akik úgy gondolják, hogy az átlag intelligenciahányados szintje végérvényesen megindult a lejtőn. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a Flynn-hatás elrejtette genetikai intelligenciánk visszaesését – vagyis bár egyre többen és többen kerültek közelebb képességeik teljes kihasználásához, ez a maximális szint az idők folyamán egyre alacsonyabb lett.

Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a társadalom magasan iskolázott tagjainak általában nincs annyi utódjuk, mint az átlag populáció tagjainak.

Richard Lynn, az Ulster Egyetem tudósa szerint globális szinten az átlag intelligenciahányadosunk egy ponttal csökkent 1950 és 2000 között, ami elsőre kevésnek tűnhet. „Ez azonban globális szinten drámain csökkentheti a kiemelkedően intelligens emberek számát – nyilatkozta Michael Woodley, a Free Egyetem pszichológusa – Azokét, akik az igazán nagy változásokat hozhatják az életünkbe.”

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy vannak, akik állítják, hogy az intelligenciahányados önmagában nem jelent semmit, mivel többféle intelligenciát kell megkülönböztetni.

„Ráadásul a tesztek sem tökéletesen objektívek. Ezen kívül számtalan olyan emberi tulajdonság van még, ami legalább olyan fontos, mint a tényszerű, úgy nevezett akadémiai tudás” – nyilatkozta Dr. Flynn.