A franciák zsémbesek és elutasítóak, a britek és az amerikaiak genetikailag szerencsétlenek? Legalábbis ezt állítja egy kutatás, amely szerint az utóbbiak úgy vannak beprogramozva, hogy kevésbé vidámak legyenek, mint például a dánok, akik a nemzetek boldogságlistáját vezetik. A britek és az amerikaiak egyszerűen szerencsétlennek születnek.

Stabil kormányuk és jól menő gazdaságuk ellenére a britek és az amerikaiak sosem lesznek olyan boldogok, mint más nemzetek, mert egyszerűen szerencsétlennek születnek. Genetikailag úgy vannak beprogramozva, hogy kevésbé vidámak legyenek, mint például a dánok, akik a nemzetek boldogságlistáját vezetik.

A Warwick Egyetem kutatói kimutatták, hogy mindez egy génre vezethető vissza, amely a szerotonin hormon szintjét szabályozza az agyban. Ha ez a gén rövid, gátolja a hormont, ami depressziót válthat ki. Azok az emberek viszont, akik a gén hosszabb változatával rendelkeznek, nagyobb valószínűséggel boldogok, mert a szervezetükben magasabb a szerotonin szintje. A kutatók kimutatták, hogy a Dániában élő emberekben a leghosszabb ez a gén, ezért ők állnak a nemzetek boldogságlistájának élén.

Andrew Oswald professzor elmondta, hogy a legrosszabb helyzetben a franciák vannak, mert ők rendelkeznek a szóban forgó gén legrövidebb változatával, ami megmagyarázza közismert zsémbességüket.

A különböző nemzetközi szervezetek által készített boldogságlisták többsége Dániát helyezi az élre olyan országokkal együtt, mint Panama és Vietnam. Ezeket a rangsorokat olyan tényezők alapján állítják össze, mint például foglalkoztatási elégedettség, a gazdasági fejlődés, az egészség, a gazdagság, az oktatási színvonal, az éghajlat, a háborúk vagy a politikai stabilitás. A skandináv országok a lista elején szerepelnek, mert jó az egészségi állapotuk, magas az oktatási színvonaluk, és magas a jövedelmük. A melegebb éghajlaton fekvő országok is szerepelhetnek azonban jól a versenyben.

Néhány tehetős nyugati ország viszont hátul kullog a rangsorban, mert nagy a szakadék a gazdagok és a szegények között, vagy például rendkívül magas a munkanélküliségi ráta. Oswald professzor ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy ezek közül a nemzetek közül sokan akkor is lehangoltak, ha sokat keresnek, rengeteg a napfény, és a lakosság száz évig is elél.

Az ESRC Társadalomtudományi Fesztiválon közzétett, 131 ország vizsgálatával született eredményei szerint a genetika az egyik legfontosabb tényező ebben a tekintetben, bár nem ez az egyetlen. A fiatalabbak és az idősebbek a felmérés szerint általában boldogabbak, mint a középkorúak. A kutatásból az is kiderült, hogy többnyire a karcsú emberek a legboldogabbak, ezért az elhízás magas szintje számos fejlett országban boldogtalanná teszi a népességet. Az eredmények azt mutatták, hogy a házasság, az állás és a jó iskolai végzettség is hozzájárulnak a boldogsághoz.

„Érdekes módon az általunk vizsgált nemzetek közül Dániában és Hollandiában mutattuk ki a szerotoninért felelős gén rövid változatának legalacsonyabb százalékos arányát” – foglalta össze a kutatást Oswald professzor.