A városi lét beteggé tesz

Mindinkább úgy tűnik, hogy sok pozitívuma ellenére a városi lét súlyosan károsítja az egészséget. A nem fertőző betegségek (szívbetegségek, diabétesz) világjárványával, valamint az elmebetegségek terjedésével állunk szemben – nyilatkozta az ENSZ Egyetem globális egészségügyi intézetének igazgatója. A városlakók körében nőtt az elmebetegségek gyakorisága.

A Nemzetközi Tudományos Tanács kutatói globális programot indítottak annak kiderítésére, pontosan hogyan befolyásolja a légszennyezettség, a túlzsúfoltság és a bűnözés az emberek általános jólétét. Az Urban Health and Wellbeing Programme című projekt eredményeinek köszönhetően remélhetőleg azt is sikerül majd meghatározni, mire van szükség az egészséges urbánus környezet kialakításához.

„A nem fertőző betegségek, például a szívbetegség és a diabétesz világjárványával, valamint az elmebetegségek terjedésével állunk szemben” – nyilatkozta Anthony Capon, az ENSZ Egyetem globális egészségügyi intézetének igazgatója.

A program szerint a városlakók körében a magas stressz-szint és a szociális elszigeteltség következtében nagyobb az elmebetegségek gyakorisága. A szakértők azt is vizsgálják, hogyan gyorsul fel a fertőző betegségek terjedése a tömegben, illetve hogyan jelennek meg ezek a betegségek, amikor a nagyvárosok továbbterjeszkednek a környező területekre.

„A fiatalság bizonyos országokban tapasztalható demográfiai előnyei elveszhetnek, ha nem kombinálják az egészséges életmóddal” – hívja fel a figyelmet, Indira Nath, a Nemzetközi Tudományos Tanács egyik munkatársa.

Capon professzor azonban azt is hozzátette, a program némi reményt is adhat azzal, hogy a tudósok és a várostervezők szakértelmének ötvözése által mutatja meg, hogyan fejleszthetők a nagyvárosok. A program során mindent megvizsgálnak a közterületek formatervezésétől a közlekedésen át egészen a lakhatásig és az ingyenes városi szolgáltatásokig. A professzor úgy véli, a lényeg az, hogy felismerjük, a nagyvárosok valójában az emberekről szólnak.

„Többnyire gazdasági, oktatási és szociális lehetőségek vonzzák az embereket a nagyvárosokba” – mondja Capon. „Amikor nagyvárosokban élünk, a nagyvárosnak kell értünk működnie. Nem csupán a gazdasági hatékonyságról van szó.”