Az emberek egy szép napon talán ugyanúgy képesek lesznek újranöveszteni a fogaikat, mint az egyik trópusi halfaj. Nekünk mindössze két készletnyi fogunk van egész életünkre, a Malawi-tóban élő türkiz aranysügérek fogutánpótlása végtelen. Valahányszor elveszítik az egyik fogukat, új nő a helyére. Vajon a folyamat kiváltható felnőtt emberekben is?

Egy szép napon az aranysügérhez hasonlóan az emberek is képesek lehetnek újranöveszteni a fogaikat, így nem lesz többé szükség műfogsorra – állítja egy újabb kutatás. A szakemberek több száz türkiz aranysügért vizsgálva azt próbálják kideríteni, mely bennük lévő gének tartják fenn a fogazatukat egész felnőtt életükben.

Azoknak a vegyületeknek a tanulmányozásával, amelyek a sejteket fogakká és ízlelőbimbókká alakítják át a halak embrionális fejlődési szakaszában, a szakértők azt remélik, hogy az emberekben is sikerül bekapcsolni a fogak újranövesztésének mechanizmusát.

A Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban közzétett kutatás, amelyben egerekben is vizsgálták a fogazat különbségeit, azt mutatta, hogy a folyamat hosszabb ideig aktív maradhat, mint eddig gondoltuk. Ez pedig arra utal, hogy a folyamat a felnőtt emberekben is kiváltható.

Todd Streelman, a Georgiai Műszaki Intézet professzora így nyilatkozott az eredményekről: felfedeztük a fejlődési plaszticitást a fogak és az ízlelőbimbók között. Azokat az útvonalakat próbáljuk feltérképezni, amelyek a sejtek sorsát közvetítik a fog vagy a szenzoros fejlődés irányába. A potenciális humán alkalmazás mindenki számára érdekessé teszi kutatásunkat, aki tapasztalt már életében fogászati problémát.

A Malawi-tó rendkívüli türkiz aranysügér populációja egyetlen őstől származik több ezer évvel ezelőttről. A kutatók azt remélik, ez a hal lehet a kulcsa annak, hogy segíteni lehessen az emberek közel 60 százalékának, akik hatvan éves korukra az összes fogukat elveszítik. A szájhigiéniai problémákon kívül ez általános egészségügyi és táplálkozási rendellenességeket is okozhat, amelyek a várható élettartamot is megrövidíthetik.