A szélsőséges időjárás új mellékhatását fedezték fel tudósok. Ahogy küzdenek a kedvezőtlen időjárással, az élelmiszer- és takarmánynövények egyre több vegyi anyagot halmoznak fel magukban, és ez ártalmas lehet az emberek és az állatok egészségére. A búza és a kukorica több toxikus anyagot hoz létre magában a szélsőséges időjárásra adott reakcióként.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése figyelmeztetett arra, hogy ha huzamosabb ideig esszük ezeket a növényeket, károsodhat az egészségünk.

Hogyan lehetséges ez? Normális körülmények között a növények a nitrátokat tápanyagként funkcionáló savakká és fehérjékké alakítják. A hosszan tartó szárazság azonban lelassítja, sőt akár meg is akadályozhatja ezt a folyamatot, aminek következtében a nitrátok felhalmozódnak a növényben, és nem alakulnak át tápanyaggá. Ha az emberek túl sok nitrátot visznek be szervezetükbe az elfogyasztott ételekkel, ez csökkentheti a vörös vérsejtjeik oxigénszállító képességét – állítja az UNEP tanulmánya, melyet a Reuters hírügynökség ismertetett.

A rossz hír az, hogy a legalapvetőbb élelmiszernövények közül többnél is megfigyelték ezt a folyamatot. Közéjük tartozik a búza, a kukorica, az árpa, a szójabab, a köles és a cirok. Az aszály után hirtelen jött esőzés sem segít a helyzeten. A szárazság miatt megviselt növényeknek, ha gyorsan, rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadékot kapnak, gyorsan meglódul a növekedésük, s eközben hidrogén-cianidot, más néven a kéksavat halmoznak fel magukban.

Porgödörré alakulhat az élelmiszer-termelés szíve

A múlt század harmincas éveihez hasonló szárazság sújtja az Egyesült Államok déli és középnyugati államait. Akkor a „porgödörnek” hívott jelenség következtében farmerek tízezrei hagyták el földjeiket, az élelmiszerárak pedig jelentősen megugrottak. Most hasonló veszély fenyeget azzal a különbséggel, hogy az élelmiszerárak globálisan emelkedhetnek meg egy ilyen természeti csapás következtében.

A kéksavat a biológiai hadviselésben is használják, mert rontja az oxigén áramlását a testben. Már a rövidtávú kitettség is rendkívül káros lehet az emberi szervezetre, és elerőtleníti a testet. A kéksav-felhalmozódásra leginkább a manióka, a cirok, a búza és a len hajlamos. Nitrát- és kéksavmérgezésről számoltak be 2013-ban Kenyában és a Fülöp-szigeteken 2005-ben. Kenyában kéksavdús manióka elfogyasztása után halt meg két gyermek. Az eset felhőszakadások után következett be.

A természetben előforduló aflatoxinok májkárosodást, rákot és vakságot okozhatnak, gyermekeknél és magzatoknál pedig fejlődési rendellenességeket. Az aflatoxinok előfordulása újabb régiókra tolódik ki, ahogy változnak az időjárási viszonyok. A fejlődő országokban 4,5 milliárd ember van kitéve az aflatoxinok káros hatásának. Az International Livestock Research Institute szerint 2004-ben Kenyában 300 ember szenvedett aflatoxin-mérgezést, százan meg is haltak. Mindez egy hosszú aszályos időszakot követően történt.

De nemcsak a szubtrópusi területek élelmiszer-biztonságáról van szó. Az UNEP becslése szerint Európában is növekedik az aflatoxin-kitettség esélye, ha a globális felmelegedés eléri 2 Celsius fokot. Mivel a légszennyezés jelenlegi mértéke 3 fokos felmelegedést fog okozni (ha nem csökken az ÜHG-emisszió), a veszély nem elhanyagolható. Az élelmiszernövényekben felhalmozódó toxikus anyagok idegrendszeri elváltozásokat is okozhatnak.

Új betegségek fenyegetnek a globalizáció miatt: invazív hangyák, amelyek megdézsmálják haszonnövényeinket, vagy az olajfát támadó alattomos betegség, amitől elszáradnak a levelei és elsorvadnak az ágai – csak két példa arra, milyen növény-egészségügyi veszélyek terjednek manapság egyre gyorsabban.