A globális felmelegedés immár mindnyájunkat érint, hatását a mindennapokban érezzük. Egyre melegebb van, és ha a tudomány nem tesz valamit, Magyarországra valószínűleg az elsivatagosodás vár. Az úgynevezett üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, különösen a szén-dioxid kibocsátás mérséklésével kívánják elérni a globális felmelegedés lassítását.

23 éve foglalkozunk a szén-dioxid kibocsátás csökkentésével, mégis egyre emelkedik a hőmérséklet, ezzel egyre több vízgőz oldódik a levegőben (a vízgőz is üvegházhatású gáz), a sok nedvesség egyre nagyobb viharok potenciális lehetőségét hordozza magában. Úgy tűnik, nem jó irányban haladunk.

Szeretném előre leszögezni, hogy én is környezetvédő vagyok és meggyőződésem, hogy a környezetvédelemre költött minden fillér szebbé teszi az emberek életét.

Na de itt álljunk meg! A téves dolgokra költött pénz elvonja a forrásokat a hasznos, eredményt hozó megoldásoktól. Én még hozzáteszem, hogy a dolgok rossz irányba fordultak, nem hogy csökken a globális felmelegedés, hanem gyorsulva növekszik, és ennek számos jelenségét nap mint nap elszenvedjük.

Tisztázni kell valami alapvető fizikai-kémiai összefüggést. A Föld légkörének szén-dioxid koncentrációja (ami egyébként csupán 0,3%) gyakorlatilag állandó, illetve a hőmérséklet emelkedésével együtt járó növekedést mutat. Ennek oka az, hogy a földi szén-dioxid mennyiség 99%-a az óceánok vizében van oldva, hatféle formában. (Mechanikusan oldott CO₂ gáz, H₂CO₃, hidrogén-karbonátok, ionos hidrogén-karbonát, karbonátok.) Ez annyit jelent, hogy ha a Földön megszűnne minden szén-dioxid kibocsátás, nem lennének tüzek, leállna minden fosszilis erőmű, nem lenne közlekedés és nem lenne ipar sem, az élőlények nem lélegeznének ki szén-dioxidot, akkor sem csökkenne a légkör szén-dioxid tartalma, mert a csökkenés folyamatosan utána pótlódna a vizekből.

A víz és a felette lévő levegő szén-dioxid tartalmát egy, a nyomástól és hőmérséklettől függő megoszlási hányados, egy természeti állandó, a szén-dioxid és víz megoszlási hányadosa határozza meg. (A megoszlási hányados a hőmérséklettől, nyomástól és a többi gáz mennyiségétől függ.) A tengerek szén-dioxid tartalma évmilliók alatt alakult ki, és a Föld légkörének szén-dioxid tartalmához képest végtelen nagy kapacitásnak tekinthető.

Ez annyit jelent, hogy a szén-dioxid emisszió csökkentésére fordított összegek mind kidobott pénzek, és ez minden fizikai alapot nélkülöző tevékenység. Politikusok hozzák a döntéseket, a hozzáértők hangját pedig elnyomják. Adják-veszik a szén-dioxid kvótákat, ami azonban minden természettudományos ismeretnek ellentmond, jó hatása pedig nincsen.

Más gázok, a már említett vízgőz, de főleg a metán erősebb üvegházhatást okoznak, mint a szén-dioxid. (Sokan összekeverik az ózonlyukat növelő gázokat az üvegházhatást okozó gázokkal. Az ózonlyukat növelő gázok tipikusan a freonok, az üvegházhatású gázok pedig a fent már említettek.)

Az ózonlyuk az ionoszférát rombolja, elősegíti a sugárzások bejutását a Földre, és ezzel növeli a bőrrák és egyéb rákok előfordulását, míg az üvegházhatású gázok a Föld „üvegházhatás általi” felmelegedésének oka, amely viszont, úgy tűnik, egy alárendelt ok.

Meg is van a „hatása” ennek a tévútnak, ugyanis a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének nincs és nem is lehet számottevő hatása a globális felmelegedésre, csak a pénztárcánkra, a felmelegedés üteme pedig exponenciálisan növekszik, minden környezetvédelmi tevékenység ellenére.

A megoldást valahol máshol, nem csak a CO2 emisszió csökkentésében kell keresni. A víz–levegő rendszernek egy olyan pontjához próbálunk hozzányúlni, amelynek megváltoztatására a legkevesebb az esélyünk. Mert, mint tudjuk, a „víz az úr”.

A Földnek egyetlen számba vehető energiaforrása van, az pedig a Nap. A Nap rakoncátlan működésétől függ a Föld felmelegedése, mint ahogy történt ez évezredekkel, évmilliókkal ezelőtt is, még mielőtt az ember megjelent volna a Földön.

Be kellene ismernünk, hogy a földi időjárás szinte egyetlen befolyásolója a Napunk, és a globális felmelegedést csak úgy tudjuk csökkenteni, ha a Napból a Föld felszínére érkező hősugárzást csökkentjük. Erre is megvannak a megfelelő „gazdaságos” módszerek, de amíg nem a természettudományos érvek befolyásolják a globális felmelegedés ellen hozott intézkedéseket, addig milliárdokat dobunk ki az ablakon, ahogy észleljük is, eredmény nélkül, mindnyájunk kárára.

Szedő Iván
mérnök
iszedo@gmail.com