A tűz meleget és biztonságot adott a korai embereknek, egyúttal előcsalogatta a földből a tüdőbetegséget okozó tuberkulózis baktériumot. Ma is világszerte évente 4 millió ember, köztük 2 millió gyerek hal meg amiatt, hogy a főzéshez-fűtéshez rakott tűz füstjének – pontosabban az abban lévő mikroszkopikus részecskéknek – a belélegzésétől tüdőgyulladást kap.

Több százezer évvel ezelőtt elődeink számára a túlélést jelentette, hogy minél közelebb húzódjanak a vadállatokat elriasztó, fényt és meleget adó lángokhoz.

A tüdőt legyengítő gyulladás, illetve az emberek fokozott közelsége ideális helyzetet teremtett ahhoz, hogy a tuberkulózis baktériuma veszélytelen talajmikrobából gyilkos kórokozóvá váljon. (A tbc a bakteriális megbetegedések terén még napjainkban is a vezető halálozási ok.) Erre a következtetésre jutott egy ausztrál kutatócsoport, megállapítva, hogy a tuberkulózis megjelenését nagyságrendekkel fölerősítette a szabályozott tűzhasználat.

Amikor mintegy 400 ezer évvel ezelőtt a tűzgyújtás tudománya elterjedt az elszórtan élő embercsoportok körében, megváltoztatta az életmódjukat, szokásaikat is, mondta Mark Tanaka biomatematikus, az Új-Dél-Walesi Egyetem professzora. Ő volt a kutatócsoport vezetője, régóta foglalkozik a járványokat keltő mikroorganizmusok evolúciójával.

A tűznek köszönhetően sűrűbb lett az emberek közötti kapcsolat, az úgynevezett társadalmi interakció, gyarapodott a népesség, és a lángok fényénél éjszakába nyúlóan együtt lehettek a törzs tagjai – magyarázta. Tehát egyre több ember egyre gyakrabban és egyre hosszasabban került fizikai kontaktusba egymással, ami bármely fertőzés terjedését megkönnyíti. Vegyük hozzá a tüdőt legyengítő füstöt, és máris érthető, hogyan robbant be a tuberkulózis a populációkba.

A régészeti és molekuláris bizonyítékok szerint a tuberkulózis Afrikában az emberek körében jelent meg először, és tőlük terjedt az állatokra. Nagy kérdés, hogy mikor történhetett ez: egyes kutatók szerint 6 ezer évvel ezelőtt, míg mások 70 ezer évvel ezelőttre datálják az időpontot. Jóllehet a tűzgyújtás elsajátításának idejét is vita övezi, Tanaka úgy véli, ez valószínűleg a tuberkulózis-fertőzés előtt terjedt el.

Tanulmányukban a kutatók matematikai modellekkel próbálták rekonstruálni, hogyan fejlődhetett az ártalmatlan Mycobacterium tuberculosis talajbaktérium fertőző kórokozóvá. Tűz híján ez a mutációs folyamat elképzelhetetlen lett volna, mert a baktérium a talajban és a vízben élt, és nem terjedt emberek között, hiszen nem alkalmazkodott hozzájuk.

Először csak egy-egy életképtelen mutáció jelent meg, aztán egyre több, még mindig életképtelen, majd idővel a megjelentek az életképes módosulások, és hirtelen beindult a láncreakció – mondja Tanaka.

Az ártalmatlan talajbaktériumból nem egyik hétről a másikra vált fertőző ágens, mondta Piers Mitchell, a brit Cambridge Egyetem paleopatológusa. Az emberek több százezer éve használták már a tüzet, úgyhogy ez a mutáció biztosan nem gyorsan zajlott le, de az ausztrál kutatók feltételezését helytállónak véli abból a szempontból, hogy a szabályozott tűzhasználat lehetővé tette a tuberkulózis alkalmazkodását. Mindez illeszkedik ahhoz az elmélethez, amely szerint az emberiség technológiai fejlődésének egészségügyi következményei is lehetnek.

Igenis elképzelhető, hogy a tuberkulózis mutációja így zajlott le. Amennyiben találmányainknak köszönhetően képesek vagyunk megváltoztatni a környezetünket, akkor megesik, hogy az egyik dolog jól sül el, míg a másik – teljesen váratlanul – rosszul.

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Népi gyógymódok tüdőgyulladás ellen