A világ legnagyobb felmérését készítették el a pihenésről a Durham University kutatói. Az online felmérésnek több mint 18 000 résztvevője volt 134 országból, ennyien voltak hajlandók válaszolni a pihenési szokásaikkal kapcsolatos nézeteikre vonatkozó kérdésekre. A pihenés sokkal szélesebb kategória, mint az alvás, tele fizikai és mentális komponensekkel.

A Nagy Pihenés Teszt legfontosabb megállapítása az volt, hogy azok a résztvevők, akiknek saját bevallásuk szerint több pihenésre lenne szükségük, alacsonyabb pontszámot értek el a ‘jó közérzet’ skálán.

Azok, akik úgy gondolták, hogy ők többet pihennek, mint az átlagember – vagy nem érezték igényét a több lazításnak, a jó közérzet skálán kétszer akkora pontszámuk lett, mint a több pihenésre vágyóknak.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a realitás mellett az érzés is számít: valaki érezheti úgy, hogy túl keveset pihen – még ha nem is felel meg a valóságnak –, és ugyanolyan rossz lesz a közérzete, mint annak, akinek valóban kevés pihenés jut.

A felmérés megmutatta, hogy az ember képessége a pihenésre és a jó közérzete összefüggésben vannak egymással. Örülünk neki, hogy nem a moralizálásban merül ki ez a kapcsolat, nem a pihenés és a lustaság között keresi az összefüggést – mondja dr. Gelicity Callard projektvezető, társadalomtudós.

Melyek a legpihentetőbb tevékenységek a résztvevők szerint? Az alábbi öt legpihentetőbb tevékenység zöme az egyedülléthez kötött.

• Olvasás (58 százalék)
• A természetben lenni (53,1 százalék)
• Egyedül lenni (52,1 százalék)
• Zenét hallgatni (40,6 százalék)
• Semmi különöset nem csinálni (40 százalék)

Érdekes, hogy a legpihentetőbbnek ítélt tevékenységek között milyen gyakori a magányos tevékenység. Feltehetőleg nem a teljes pihenésünket szeretnénk így tölteni, inkább a másokkal töltött és a magányban töltött idő ritmusán szeretnénk változtatni – tette hozzá dr. Callard.

Olyan korszakban jött ez a felmérés, amikor az elfoglaltság, a pörgő ritmus határozza meg az életünket. Nehéz pihenést találni a kimerült testünknek, a rohanó elménknek a hektikus városban.

A pihenés sokkal szélesebb kategória, mint az alvás, tele fizikai, mentális és szellemi, spirituális komponensekkel. Keveset tudunk a pihenés kikapcsolódást, újjászületést hozó hatásáról – talán azért, mert ez mindenkinek mást jelent.

A felmérés arról is kérdezett, hány órát töltenek a nap 24 órájából pihenéssel. Kiderült, hogy a fiatalabbaknak és a magasabb jövedelműeknek kevesebb pihenés jut. Akinek családja van, vagy váltóműszakban dolgozik, annak kevesebb idő jut a kikapcsolódásra.

Az angliai válaszadók átlagos pihenőideje a válaszadást megelőző napon 3 óra 8 perc volt.

A tesztet egy társadalomtudósokból, tudósokból, a mentális egészséggel foglalkozó orvosokból, közéleti személyiségekből álló nemzetközi csoport tervezte, amelynek a neve: Hubbub. Az adatok teljes feldolgozását jövőre fogják befejezni, akkor jelenik meg az összesítés.

A Hubbub reméli, hogy gazdagodunk az eredményekkel: jobban megértjük az emberek felfogását a pihenésről és azt is, hogyan függ ez össze az egyén munkájával, szokásaival, az egészségével, a betegségével, az élettel való elégedettségével és a gondolatainak elkalandozásával.