Európai őseink nyersen ették a húst és a füveket

A legkorábbi ismert „európai” nem használta a tüzet főzésre, ennek ellenére húst is és zöldségeket is evett – mindezt nyersen. Az 1,2 millió éves hominida (korai emberfaj) 2007-ben került elő a spanyolországi Sima del Elefante-ban. A kutatók az egyed fogain lerakódott plakkokból nyerték ki a bizonyítékot arról, mivel is táplálkozott korai ősünk.

 

A York-i Egyetem és a Barcelonai Egyetem közös felfedezésében állítja, hogy a fogakon lévő plakkokban nyers állati szövetek és nyers keményítőszemcsék voltak, ami arra utal, hogy fűféléket, fenyőből származó virágport és rovart ehetett. A rostok egyáltalán nem voltak megégve, és nincs bizonyíték arra sem, hogy faszén mikroszemcséket lélegzett volna be, ami általában a tűzhöz való közelséget jelzi.

A tűz ételkészítésre való felhasználásának legkorábbi időpontja erősen vitatott, egynémely kutató a használat kezdetét 1,8 millió évvel ezelőttre, míg mások csak 300 000-400 000 évvel ezelőttre teszik. A tűzhasználattal kapcsolatos legkorábbi bizonyíték Afrikából származik. Az, hogy Sima del Elefantéból hiányzik az erre utaló bizonyíték, arra utalhat, hogy ezt a tudást nem hozták magukkal őseink Afrikából.

A legkorábbi határozott bizonyíték Európában a tűz használatáról 800 000 éves: Cueva Negrában, egy spanyol ásatási helyen, illetve Izraelben (Gesher Benot Ya’aqov) találták meg.

A most feltárt bizonyíték azt sugallja, hogy a tűz felhasználása az ételkészítéshez valamikor 800 ezer és 1,2 millió évvel ezelőtt forradalmasította őseink életét.

Dr. Karen Hardy, a York-i Egyetem tiszteletbeli kutatója és a Barcelona-i Egyetem professzora arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a felfedezés segít az emberi evolúció megértésében. A tűzön készült étel több energiát ad, a főzés felgyorsította az agy fejlődését, és mindez 800 ezer évvel ezelőtt kezdődött.

Ez egybevág előző kutatásokkal, amelyek azt feltételezték, hogy a főzés kezdetének időpontja kapcsolatban áll a nyál amiláz enzimjének kialakulásával, ami a keményítő tartalmú étel feldolgozásához szükséges. A keményítő tartalmú táplálék lényeges eleme az agyfejlődés előmozdításának, és – a kőkorszaki táplálkozásról szóló, népszerű vélekedéssel ellentétben – a keményítő tartalmú tápláléknak jelentős szerepe volt már a paleolitikus diétában is.