A koleszterin és szerepe máig rejtély. Ha biológiailag nézzük: nélkülözhetetlen, ám a megfigyelések azt mutatják, hogy ártalmas, és senki sem tudja, mit csinál ott, ahol a sejtekben a legnagyobb számban fordul elő: a sejtmembránban. Most azt a meglepő felfedezést tették, hogy számos biológiai feladatához ráadásként még hírvivő molekulaként is szerepel.

A koleszterin egy „rossz hírű” lipid (a lipidek glicerinből és zsírsavakból álló makromolekulák), mert a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez van köze – mondja Wonhwa Cho kémiaprofesszor, a University of Illinois kutatója.

Alaposan tanulmányozták már, de szinte semmit nem tudunk a koleszterinnek a sejtben betöltött funkciójáról. Mi a szerepe? Egy rossz lipid? Egyáltalán nem. Például az agynak körülbelül a fele lipid, és abból is a legtöbb koleszterin. A koleszterin hiánya különböző betegségeket okozhat, és ez a kiinduló anyaga a szervezetünk tucatnyi szteroid hormonjának.

Tudtuk, hogy fontos szerepet játszik a sejtszabályozásban, például a sejtosztódásban. Tudjuk, hogy a nagy zsírtartalmú táplálkozás, ami megnöveli a koleszterinszintet, összefüggésbe hozható a rák előfordulásának megszaporodásával. Hogy hogyan? Nem egészen értjük – mondja Cho.

Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a szabályozó vagy hírvivő lipidnek csak átmenetileg volna szabad léteznie, addig, amíg átadja az üzenetet. De a koleszterin mindig jelen van. A membrán tartalmazza a sejt össz-koleszterin tartalmának 90 százalékát, és a membrán lipidjeinek 40 százaléka koleszterin.

A koleszterin adja a membrán stabilitását. A membrán tulajdonképpen egy kettős lipid (vagy zsír) réteg. A koleszterin plakkokat alkot, ahogy összegyűlik egy-egy helyre, amiről azt gondolták eddig, hogy ezek azok a platformok, amelyekről más hírvivő molekulák működni tudnak.

De ebben a kutatásban kimutattuk, hogy egyetlen koleszterin molekula önmagában is jelzést adhat. Első ízben sikerült megmérnünk a koleszterinszintet a membrán külső és belső rétegében, szimultán, valós időben, élő sejtekben. Kimutattuk, hogy a koleszterin főként a külső rétegben fordul elő – számol be Cho.

Nagyjából 40 százaléka alkotja a membrán külső rétegét, és mindössze 3 százalék a belsőt. Ha a sejt részéről egy specifikus inger éri, a belső rétegben a koleszterin mennyisége megduplázódik, ugyanannyival csökken a külső réteg koleszterintartalma. Azt is megállapították, hogy míg a normál sejtekben a koleszterin koncentrációja a membrán belső rétegében alacsony, a ráksejtekben sokkal magasabb.

A kutatás alapján némi fény derült a sztatin gyógyszerek rákkockázatot csökkentő (mellék)hatására. Cho és társai felfedezték, hogy ha a sejteket sztatinnal kezelik, az drámaian csökkenti a koleszterinszintet a membrán belső rétegében, ami a sejt növekedését elnyomja. Ez a rák kezelésének új módozatait jelentheti, mondta Cho professzor. – Úgy gondolom, még csak a felszínét érintettük a koleszterin szabályozó szerepének. Sok nem publikált adattal rendelkezünk, amelyek mind azt mutatják, hogy a koleszterinnek számos sejtfolyamatban és szabályozásban van szerepe.