Sokan élvezik az ellazultságot és a munkát a lélekkel és légzéssel, de vannak, akik számára nehézséget jelentett a visszatérés a „normális” életbe. Egyre népszerűbbek a különféle meditációs technikák, közöttük is különösen a mindfulness meditáció (tudatos figyelem, teljes odafigyelés). Kevesen tudják azonban, hogy a meditációnak mellékhatásai is lehetnek.

A többség azért él ezekkel a technikákkal, hogy kitisztítsa elméjét, ellazuljon, megnyugodjon, ezáltal pedig kiegyensúlyozottabbá, türelmesebbé és kreatívabbá váljon. Azt azonban valószínűleg ők sem tudják, hogy a meditáció potenciális veszélyeket is rejt magában, amilyen például a szorongás, a fény- és hangérzékenység, illetve az álmatlanság.

Erre jöttek rá legalábbis a Brown Egyetemen dolgozó amerikai tudósok, akik közel 100, ún. „meditáció-undorral” küzdő embert vizsgáltak. Mint kiderült, akadtak köztük olyanok, akik élvezték az ellazultságot és a munkát a lélekkel és légzéssel, de voltak olyanok is, akik számára nehézséget jelentett a visszatérés a „normális” életbe.

Willoughby Britton, az egyik kutató szerint a meditációval okozott problémák leginkább az érzékelés deprivációjából (hiány, megfosztottság) fakadnak, aminek következtében később nehéz a visszatérés a zajos, mozgalmas, színes világba.

Érthető, hogy aki több napon át csendben, csukott szemmel ül egy sötét helyen, érzékeny lehet később a fényre, a zajra és a hétköznapi élet mozgalmasságára. Emellett a meditáció során olyan agyi aktivitás is kialakulhat, amely miatt nehézkessé válik az alvás és az evés.