A hipnózis a pszichoterápia legősibb formája a nyugati orvoslásban – mondja David Spiegel professzor, a pszichiátria és magatartás-tudományok tanszékének vezetője (Stanford University) –, sokáig csak sarlatánságnak hitték. Valójában igen erőteljes eszköze annak, hogy befolyásoljuk gondolkodásunkat: hatalmat nyerjünk érzékelésünk és testünk fölött.

Most, hogy már ismerjük azokat az agyterületeket, amelyeket kontroll alá von a hipnózis, képesek vagyunk felhasználni ezt az ismeretet arra, hogy a hatékonyságát bevessük, például, a fájdalom megszüntetésére.

A hipnózis gyógyító erejét az adja, hogy képes átalakítani az érzékelésünket annak köszönhetően, hogy bizonyos agyterületeken változás áll be, illetve kapcsolódnak egymáshoz. Egyelőre azonban kevés tudásuk volt arról a pszichológusoknak, hogyan működik hipnózis a fiziológia szintjén.

Nem volt kutatás arról, mi megy végbe a hipnózis alatt az agyban. Most azzal kezdték a kutatók, hogy olyan embereket kerestek, akik könnyen hipnotizálhatók, illetve olyanokat, akik nagyon nehezen.

Mivel az embereknek csak nagyjából a 10 százaléka esik a „könnyen hipnotizálható” kategóriába, és a többiek nehezen esnek transz-állapotba, Spiegel és munkatársai 545 egészséges résztvevő közül választották ki az alkalmasakat. 36 olyat találtak, aki egyértelműen magas szintet ért el a hipnotizálhatósági teszten, és 21 olyan kontrollszemélyt, akik extrém alacsonyan teljesítettek a teszten.

A továbbiakban ezt az összesen 57 személyt vizsgálták funkcionális mágneses rezonanciás készülékkel. Minden egyes személyt négy különböző állapotban szkenneltek: pihenés közben, emlékezés közben és két különböző hipnózis közben.

Azért kellettek az extrém nehezen hipnotizálható személyek, hogy jól lehessen látni a különbséget a hipnózis alatt álló agy és a hipnózist nem mutató agy között, így minden végbemenő változást csak a hipnotizálható csoportban észleltek, és csak a hipnózis alatt.

Először egy bizonyos agyterület (dorsal anterior cingulate) aktivitásának csökkenését figyelték meg, ami az agy figyelemközpontjának része.

A hipnózisban megnövekedett a kapcsolat két másik agyterület (a dorsolateralis prefrontalis cortex és az insula) között. Spiegel úgy írja le ez a jelenséget, hogy az agy segít feldolgozni és kontrollálni azt, ami a testben történik. Emellett csökkent a kapcsolat a dorsolaterális prefrontális cortex és a mediális prefrontális és posterior cingulate cortex között. Ami azt jelenti, hogy lekapcsolja a cselekvés és a cselekvésről való tudomás közti összeköttetést.

Amikor nagyon belemerülünk valamibe, tudatosan nem gondolunk rá, hogy csináljuk, csak tesszük. – mondja Spiegel. A könnyen hipnotizálható embereknél kimutatták, hogy a hipnózis hatásos a krónikus fájdalom csökkentésére, a szülési fájdalom vagy orvosi beavatkozások okozta fájdalom csökkentésére, kezelni lehet vele a dohányzási függőséget és a poszt-traumás stresszt, oldani a szorongást és a fóbiákat.

Ez a kutatás utat nyitott afelé, hogy az emberek többsége számára is elérhetővé váljanak a hipnóziskezelések, azoknak is, akik természettől fogva nem hajlamosak a hipnózisra.

A stimulálással és a hipnóziskezeléssel együtt fel lehetne erősíteni a hipnózis fájdalomcsillapító hatását is, helyettesítve azzal a hozzászokást okozó, mellékhatásokkal terhes fájdalomcsillapítókat és a szorongásoldókat – jegyezte meg a professzor.

(Magyarországon a hatályos szabályozás szerint a hipnoterápiával végzett gyógyítás egészségügyi tevékenységnek minősül, ezért kizárólag szakpszichológus vagy szakorvos végzettségű szakember végezheti – a szerk.)