A koleszterincsökkentők – a koleszterinszintet csökkentő sztatin gyógyszerek – az Egyesült Államokban évek óta vezetik a receptre kiváltható gyógyszerfélék listáját. A több mint 215 millió recept kiváltása évente 14 milliárd dollárt tesz a gyógyszergyártók zsebébe. Egy országos statisztika szerint a 45 évesek vagy idősebbek 25%-a szed sztatinokat, míg 1994-ben még csak 2%-uk szedett.

Nem meglepő, hogy az 1987-ben piacra került sztatinok ilyen népszerűek. A szív-érrendszeri megbetegedés az amerikaiak legnagyobb gyilkosa, és a „rossz” LDL koleszterin a rosszfiúk egyike, elzárja az artériákat és szívrohamot, szélütést vált ki. Az LDL-t csökkentő sztatin szedése tudományosan igazolt stratégia a diagnosztizált szívbetegeknél és más, ércsatorna-elzáró betegségek esetén. Ebbe a csoportba tartoznak azok, akik szorító mellkasfájdalmat éreznek, vagy szívrohamuk volt, koszorúér-bypass műtétjük volt, vagy artériatágító érműtéten estek át, szélütésük volt, vagy végtagi artériás betegségük van (a láb verőerei elzáródnak). Ide tartozhatnak a cukorbetegek, mert a diabétesz károsítja a vérereket, és megkettőzi a szívroham és a szélütés kockázatát. Más szóval az igazolt szív-érrendszeri betegség esetén az LDL-csökkentő sztatin életmentő lehet az egészségügyi szakemberek által másodlagos megelőzésnek nevezett módon.

Ugyanakkor a legtöbb sztatint szedő embernél nem diagnosztizáltak szív-érrendszeri megbetegedést. A szokásos vérvizsgálat kimutatta, hogy magas a koleszterinszintjük, és orvosuk máris előírta sztatin szedését szívroham vagy szélütés megelőzésére, ezt hívják az egészségügyi szakemberek elsődleges megelőzésnek. Egy új, 14 korábbi tanulmányon alapuló tudományos felülvizsgálat megrázó eredménye, hogy a szatatinok lényegében nem használhatók elsődleges megelőzésre.

Sztatin tanulmányok metaanalízise

Sztatint elsődleges megelőzésre használt tanulmányok tudományos leírásainak metaanalízisét angol kutatók végezték – több, mint 34 ezer emberrel korábban folytatott 14 tanulmány adatait elemezték, eredményeiket a világ egyik legtekintélyesebb tudományos kiadványa jelentette meg (The Cochrane Collaboration).

A metaanalízis végső következtetésének közlése előtt fontos megjegyezni, hogy a kutatók a tanulmányokban több hibát is találtak. Szerintük bizonyítható, hogy az eredményeket válogatták – a sztatinokra előnyös eredményeket hangsúlyozták, míg a hátrányosakat figyelmen kívül hagyták (ez gyógyszerekkel kapcsolatos tanulmányoknál sajnálatosan gyakori). Nem jelentettek káros hatásokat – ha a sztatinok mellékhatása jelentkezett, a tanulmányok szerzői nem említették meg őket (ez a tanulmányok másik sajnálatos gyakori jellemzője) – ez pozitív eredmények elérését célzó csúsztató stratégia, hiszen a sztatinok bizonyítottan hatásosak szív-érrendszeri betegeknél. (Emlékezzünk rá, ezek a tanulmányok szív-érrendszeri betegség nélküli emberek elsődleges megelőzéséről szóltak, nem szív-érrendszeri betegséggel élők másodlagos megelőzéséről.)

A Cochrane-tudósok ezután azt írták, hogy a 14 tanulmány eredményei a sztatinok és az elsődleges megelőzés kapcsolatáról nem igazán meggyőzőek.

„Csak korlátozott számú bizonyíték mutatta, hogy a sztatinokkal végzett elsődleges megelőzés költséghatékony, és javítja a páciensek életminőségét”. Következtetésük: „Elővigyázattal kell sztatint felírni elsődleges megelőzés céljából alacsony szív-érrendszeri kockázatú embereknek.”

Kevésbé udvariasan: a sok millió ember, aki elsődleges megelőzés céljából szed sztatint, olyan gyógyszert szed, amire nincs szüksége!

Az elsődleges megelőzésre szedett sztatinoknak nem csak az a rossz oldala, hogy évente sok pénzbe kerülnek és valószínűleg nem használnak, hanem az is, hogy számos kárt okozhatnak.

A cikk még nem ért véget, kérem, lapozzon!