Az alkoholfogyasztásnak nincs egészséges szintje vagy mértéke – ezzel a nem igazán meglepő következtetéssel zárult egy 26 évig tartó, a világ 195 országát átfogó kutatás. A vizsgálat az absztinens emberek egészségi adatait hasonlította össze az alkoholfogyasztókéval. Az eredményeket a világ talán legrangosabb orvosi folyóirata, a Lancet közölte.

A kutatók elfogadják ugyan, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztásnak szívvédő hatása lehet, viszont rámutatnak, hogy a rák és más betegségek kockázata oly mértékben megnő az ivástól, hogy az bőven ellensúlyozza az említett védőhatást, emeli ki ismertető cikkében a BBC.

Az 1990–2016 között végzett és a 15–95 éves korosztályokra kiterjedő vizsgálat az absztinens emberek egészségi adatait hasonlította össze az alkoholfogyasztókéval. Míg napi 1 ital esetén a betegségek megjelenésében mutatkozó különbséget kicsinek találták (100 ezer emberre számítva a differencia csak 4 fő volt), napi 2 italnál már meredeken megnőtt az alkoholfogyasztással összefüggő betegségek kockázata, a különbség 63 volt), míg napi 5 ital elfogyasztása esetén 338 főre emelkedett ez a különbség.

A vizsgálatban 10 g alkohol elfogyasztását minősítették egy italnak – ez megfelel egy kis pohár bornak, egy üveg sörnek vagy egy kis kupica tömény szesznek.

A kutatás egyik vezetője, prof. Sonia Saxena (Imperial College London) a napi 1 ital elfogyasztása esetén mért csekély kockázatot az egész brit népességre kivetítve már számottevőnek mondta és hozzátette, hogy sokan nem is elégednek meg napi 1 itallal.

A szakemberek erős kapcsolatot találtak az alkoholfogyasztás és a rák, a sérülések, illetve a fertőző betegségek kockázata között, és ezt a rizikót jóval nagyobbnak minősítették, mint az alkoholnak a szívbetegségek tekintetében mérhető védőhatását.

Érdekesség: a szigetország alkoholfogyasztó lányainak és asszonyainak átlagosan napi 3 ital csorgott le a torkán, és ezzel az előkelő 8. helyet vívták ki a világon a nők között. A brit férfiak viszont csak a 62. helyen végeztek a 195 ország „versenyében”, bár ők is legurítanak átlagban napi 3 italt. A magyarázat kézenfekvő: a férfiak világszerte sokkal többet isznak, mint a nők, és ebben a versenyben maradtak le valamelyest a brit férfiak, mert konkurenseik között ott voltak például az erősebb nem román képviselői, napi átlag 8 itallal.

És Magyarország? Az eredeti Lancet-cikket átnézve azt kell mondanom, hogy kis hazánk sajnos masszívan jelen van az élmezőnyben. A magyar alkoholfogyasztó férfiak sem elégednek meg átlagban napi 4-5 italnál kevesebbel, tehát alig maradnak le a napi 5 italnál is többet fogyasztó lengyel, szlovák, román, orosz vagy ukrán férfiaktól.
https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(18)31310-2/fulltext

Visszatérve a BBC cikkére, nyilván az objektivitás jegyében egy másik szakértőt is idéznek. Prof. David Spiegelhaltern (University of Cambridge) óvatosságra intett a kutatási eredmények értékelésében. Szerinte az a megállapítás, hogy „az alkoholfogyasztásnak nincs biztonságos mértéke” – nem jó érv az absztinencia mellett. Mint mondta, az autóvezetésnek sincs biztonságos szintje, mégsem biztatja senki az embereket arra, hogy ne üljenek kocsiba. Sőt, magának az életnek sincs biztonságos mértéke, tette hozzá, mégsem javasolja senki, hogy ne éljünk…

A BBC-nek a tanulmányt ismertető cikkéből sajnos kimaradt a Lancet sommás megállapítása, amin azonban feltétlenül érdemes elgondolkodnunk. Az alkoholfogyasztás, írják a kutatók, világszerte a betegségek vezető kockázati tényezője: a 15–49 éves korú népesség körében előforduló halálozások csaknem 10%-áért felelős!
https://www.bbc.co.uk/news/health-45283401

Kürti Gábor
természetgyógyász, akupresszőr
Tel. +36 30 996-2787
Honlap: https://kurtigabor.com/
Gyógyszer nélküli egészség Facebook csoport