A stressz életünk tartozéka. Hogyan birkózik meg az agy a túl sok stresszel, hogy ne alakuljanak ki a stresszel kapcsolatos pszichiátriai betegségek? Ennek néztek utána az University of Leicester tudósai. Dr. Robert Pawlak sejtfiziológus azt mondja: A mindennapi stressz átformálja az agyat, az idegsejtek megváltoztatják alakjukat, más a sejtekkel való kapcsolatok száma és más a kommunikációjuk a többi neuronnal.
Nagyvilág
A nagyvárosi levegő és a biciklisek
A nagyvárosi biciklizők tüdejébe nagy mennyiségű korom kerül a városi utakon: a korom a fosszilis üzemanyagok elégetésekor keletkezik. A koromról és a hasonlóan apró, mikroszkopikus részecskékről tudjuk, hogy sokféle megbetegítő hatásuk van, a szívbetegségektől egészen a csökkent tüdőműködésig.
Miért hosszabb a férfiak gyűrűsujja a mutatóujjuknál, a nőké miért nem?
A férfiak gyűrűsujja általában hosszabb a mutatóujjuknál, a nőkre viszont ennek a fordítottja az igaz. A Florida Egyetem biológusai most megtalálták a magyarázatot erre a sajátos jelenségre. de a felfedezés többet ad egyszerű magyarázatnál: rávilágít az eltérő viselkedés és bizonyos betegségek okaira is.
Mi a baj az alacsony zsírtartalmú gyümölcsjoghurttal?
Az alacsony zsírtartalmú joghurt fogyasztása terhes anyáknál összefüggésbe hozható a gyermek majdani nagyobb asztma és szénanátha kockázatával – állapították meg kutatók, akik az Európai Légzőszervi Társaság éves kongresszusán ismertetik kutatási eredményeiket Amszterdamban, szeptember végén.
Másként „működik” a vegetáriánus, másként a húsevő
Az, hogy milyen táplálkozási módot követünk hosszú időn át, meghatározza, milyen baktériumközösség alakul ki a bélrendszerünkben. „Köztudomású, hogy a táplálkozás befolyással van az egészségre, de hogy milyen módon befolyásolja a diéta az egészséget, nem tudjuk pontosan” – mondja Frederic D. Bushman mikrobiológus professzor, aki az emésztőrendszeri baktériumtípust megállapító kutatást vezette a Pennsylvania Egyetemen.
Feleslegesek az antioxidánsok?
Az egészséges sejtek megvédik magukat a szabad gyökök ellen, nem kell felborítani a rendszert antioxidánsokkal – állítja a világhírű berlini Max Planck Intézet kutatója. Eszerint a sejtanyagcsere adaptálódott környezetéhez, amelyben a szabad gyökök termelődnek, és képes megvédeni magát a káros hatásoktól.
Bajaink eredete
Depresszió, demencia, alkoholfüggőség és sztrók – ezek az európai lakosság körében leggyakrabban előforduló betegségek. Mivel a legtöbb ilyen betegséget több éves késéssel vagy sokszor egyáltalán nem diagnosztizálják és a betegeknek legfeljebb a harmada kap kezelést, e betegségek valódi mértéke és társadalmi terhe igen súlyos lehet.
A szőlő természetes védelem a bőrrák ellen
A közhiedelemmel ellentétben a nap nem ártalmas. Az általa kisugárzott UV-sugarak különösen hasznosak, hiszen ezek késztetik a szervezetet a D-vitamin termelésére. A túl erős napsugárzás azonban veszélyes leégéshez vezethet, ami melanómát és más bőrrákos megbetegedéseket okozhat.
Veszélyes fertőtlenítő?
Amikor – úgy negyven évvel ezelőtt – feltalálták az antibakteriális hatású triclosant, kórházakban, a sebészeti osztályokon kezdték fertőtlenítésre használni. Ma viszont már számtalan fogyasztói termékben megtalálható: szappanokban, folyékony szappanokban, mosogatószerekben, még népszerű fogkrémben is.
Hajvágás – könnyek nélkül
A hajvágás a kisgyermekes családok életében olyan program, amitől többnyire mindannyian tartunk, és – valljuk be – sokszor odázgatjuk abban reménykedve, hogy majdcsak jön egy még kedvezőbb pillanat. Kicsit olyan ez, mint a kötelező oltás: mindenki fél tőle, előbb-utóbb azonban mégis túl kell esni rajta.