Az elegendő hosszú éjszakai pihenés nemcsak a másnapi kedélyállapotunkra, hanem a testsúlyunkra is kedvezően hat. Azok a nők, akik éjjel csak 5 órát alszanak, általában súlyosabbak, mint azok, akiknek sikerül 7 órát pihenniük. Az e témát vizsgáló tanulmány a két jelenség között nem talált ugyan egyértelmű ok-okozati összefüggést, a kutatók mégis feltételezik a kapcsolatot. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az elhízás számos más tényezőtől is függ – az étrendtől kezdve a mozgáshiányon át egészen az életmódig.
Nagyvilág
Nem bizonyított az antidepresszánsok hatásossága
Az angol független kormányzati intézmény, a NICE nemrég megjelent kezelési irányelvei szerint az enyhe és közepes depresszióban az antidepresszánsok hatásossága nem bizonyított. A NICE kezelési irányelveiben azonban az szerepel, hogy a súlyos és igen súlyos depresszióban e szerek mégis hatásosak. Valójában – írják a szerzők a világ egyik legrangosabb szaklapjában, a British Medical Journalban – a szelektív szerotoninvisszavétel-gátló gyógyszerek (az SSRI-k) hatástalanok a depresszió kezelésében. Ezért újra kell tárgyalni a jelenleg érvényben levő kezelési ajánlásokat, melyek az SSRI-ket tekintik elsőnek választandó kezelésnek a depresszió minden fajtájában.
„Óvszerforradalom” a Vatikánban?
„Az óvszer használata bizonyos helyzetekben nyilvánvalóan a kisebbik rossznak tekinthető. Például házaspárok estében, ha az egyik fél HIV-fertőzött” – mondta Carlo Maria Martini bíboros április végén a L´Espresso című hetilapnak. A nyugalmazott milánói érseket, az egyház egyik legbefolyásosabb főpapját a tavalyi pápaválasztáskor végül kisebbségben maradt reformpártiak jelöltjeként emlegették. Forradalmi változásnak nevezi az olasz sajtó, hogy az óvszer használatát tiltó álláspontjának felülvizsgálatára készül a római katolikus egyház. A Vatikánban zajló elvont teológiai vita tétje sok millió emberélet az AIDS sújtotta Afrikában.
Antioxidánsokkal és D-vitaminnal a mell- és petefészekrák ellen
Többféle, antioxidánsokban gazdag élelmiszer fogyasztása csökkenti a mell- és a petefészekrák kialakulásának valószínűségét. Erre a következtetésre jutottak amerikai kutatók. Eredményeikről a Rákkutatók Amerikai Társaságának éves konferenciáján számoltak be Washingtonban 2006 áprilisában. Kimutatták azt is, hogy a D-vitamin bevitele ugyancsak mérsékli az említett rákbetegségek rizikóját.
Az időskori látásromlás és az emlékezet
A legújabb vizsgálatok szerint kapcsolat áll fenn az időskorban gyakori látásromlás (macula degeneráció) és az olyan problémák között, mint a gondolkodás, a tanulás és az emlékezet képességének csökkenése. A kutatók eredetileg arra voltak kíváncsiak, hogy a nagy dózisban bejuttatott antioxidánsok és cink segítségével megelőzhető-e az éleslátás helyének, a maculának a degenerációja, vagyis az időskorúakat leggyakrabban sújtó szembetegség (angol rövidítéssel: AMD).
Új módszer a B12-vitamin hiányának megállapítására
Kaliforniai kutatók új technikát dolgoztak ki a B12-vitamin hiányának diagnosztizálására. Az egyelőre kísérleti szakaszban lévő eljárás a jelenleginél biztosabban és egyszerűbben képes kideríteni, elegendő B12-vitamin van-e a szervezetben. Ez a vitamin világszerte több száz millió idős ember szervezetéből hiányzik, és pótlása fontos az életminőség javítása szempontjából, mivel jelentős szerepet tölt be az időskori elbutulás (dementia) és más idegrendszeri problémák kialakulásában.
Mammográfia: a daganatok 10%-a nem igényelne kezelést
Köztudomású, hogy a széles körben alkalmazott mammográfia segítségével időben észlelhető és bizonyos esetekben gyógyítható a mellrák. Ugyanakkor svéd kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az eljárás segítségével diagnosztizált rákbetegségek 10%-a „nem progresszív” jellegű, ami azt jelenti, hogy egyáltalán nem (vagy nem volna) szükséges kezelést adni rá. Ilyenkor beszélnek a szakemberek a „túldiagnosztizálás” jelenségéről. A kutatásról a British Medical Journal című tekintélyes szakfolyóirat 2006. március 4-ei száma adott hírt.
A csecsemőknek adott antibiotikum fokozhatja az asztma veszélyét
Megdöbbentő következtetésre jutottak kanadai kutatók, akik azt vizsgálták, milyen összefüggés lehet az egyévesnél fiatalabb csecsemőknek adott antibiotikum és a gyermekkori asztma kifejlődése között. Kiderült, hogy ha ebben az életkorban csak egyszer is antibiotikumot kap a pici, már a duplájára nő az asztmás megbetegedés kockázata. Ha az első életévben további antibiotikum-kezelésre is sor kerül, ez a rizikó tovább fokozódik. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy bár az említett kapcsolat létezik, oksági viszonyt nem tudtak felállítani az antibiotikum-szedés és az asztma között.
Megkérdőjelezik a pszichiátriai kezelések hatékonyságát
Az Egyesült Államokban az utóbbi időben három átfogó tanulmányt tettek közzé a leggyakoribb pszichiátriai betegségek – a depresszió, a bipoláris betegség és a skizofrénia – gyógyszeres és más jellegű kezelésének hatékonyságáról. Ezek a kutatások kitűnnek a korábbiakhoz képest azzal, hogy nem gyógyszercégek, hanem a kormány finanszírozta őket, valamint amiatt, hogy átfogóak és nagy mintára kiterjedők voltak. De legalább ennyire figyelemre méltó a kutatások végkövetkeztetése is, amely szerint a gyógyszerek és más terápiás eljárások egyes pszichiátriai betegeknél semmilyen javulást nem hoztak, sok más páciens állapota pedig csak ideiglenesen vagy részlegesen javult.
Dupla baj, ha beteg a házastárs
Ha megbetegszik a házastárs, az nemcsak az ő baja, hanem komolyan sújthatja párját is. Egy most zárult kutatás rávilágított, hogy a férj vagy a feleség betegsége esetén házastársa komoly stresszt él át, sérült társkapcsolata, esetleg anyagi hátrányok is érik – és ami talán a legfontosabb: őt magát is könnyebben éri el valamilyen betegség. Ahogy a kutatást vezető dr. Nicholas Christakis, a Harvard Medical School munkatársa megfogalmazta, „nemcsak akkor törhet össze az ember szíve, ha haldoklik a társa, hanem már akkor is, ha súlyos beteg”.