Egyre gyakrabban fordul elő az úgynevezett csendes szívroham, tehát az a fajta szívbetegség, amelyet sem a páciens, sem orvosai nem fedeznek fel – legfeljebb utólag szereznek tudomást róla. Az ilyen események nagyobb része nőknél fordul elő. A szívrohamot átélt nők közül minden másodiknak a betegsége rejtve marad, míg a férfiaknál ez az arányszám kisebb, náluk „csupán” minden harmadik szívrohamot nem vesznek észre. A kutatók eredményeiket az európai kardiológusok szakmai folyóiratában tették közzé (European Health Journal, 2006. február 14.).
Nagyvilág
Sokasodó kételyek a hiperaktív gyerekeknek adott Ritalin és társai körül
A hiperaktívnak tartott gyermekek, akiknek az állapotát a „figyelemhiányos tünetegyüttes” (ADHD) csoportba is be szoktak sorolni, általában gyógyszeres kezelést kapnak. A leggyakrabban Ritalint vagy hozzá hasonlóan ható, más gyógyszereket, amelyeknek „mellékhatásaként” egyre gyakrabban merül fel komoly szív- és érrendszeri betegségek, köztük szívroham gyanúja. Ezeket az ellenérzéseket támasztja alá az illetékes amerikai gyógyszerhatóság, az FDA azzal, hogy szakértői úgynevezett fekete dobozos figyelmeztetést javasolnak elhelyezni a gyógyszeres dobozokon.
Amikor veszélyes lehet a kukoricalepény
Még a múlt század 90-es éveiben figyeltek fel arra, hogy az egyesült államokbeli Rio Grande völgyében született gyermekek az átlagosnál sokkal több és ritka születési rendellenességgel jöttek világra. Több mint egy évtizedig keresték a szakemberek, mi állhat a hátterében annak, hogy a legkülönfélébb agyi és gerinc-betegségek jelentkeztek ezeknél a babáknál, és csak most jutottak el odáig, hogy kimondják: valószínűleg a környezetszennyezés következtében mérgezővé vált kukorica lehetett a kiváltó ok.
Veszélyezteti a kisbabát, ha a terhes anya depresszióellenes gyógyszert szed
Ha a terhesség idején antidepresszáns gyógyszert szed a kismama, akkor komolyan veszélyezteti leendő gyermeke egészségét. Elsősorban az úgynevezett pulmonális hipertónia, vagyis a tüdőeredetű magasvérnyomás-betegség (PPHN) kockázata nő meg ilyenkor. Erre a következtetésre jutott az a kutatás, amelynek eredményeit az Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine című szakfolyóirat 2006. februári számában tették közzé.
Környezeti méregnek nyilvánították a dohányfüstöt Kaliforniában
Kalifornia az első amerikai állam, amely a dohányfüstöt légszennyező méregnek nyilvánította, vagyis ugyanabba a kategóriába sorolta, mint a kipufogógázt, az arzént és a benzint. Mindegyik említett anyag mellrákot okozhat. A döntést megelőzően egy szakemberekből álló testület úgy ítélte meg, hogy a passzív dohányosoknál, tehát a mások által kifújt füstöt belélegző fiatal nőknél jelentősen megnőtt a mellrák kockázata. Emellett úgy találták, hogy a passzív dohányzás összefüggésbe hozható a koraszüléssel, az asztmával, a szívbetegséggel, más rákbetegségekkel, valamint többféle gyermekkori egészségi problémával.
A marihuána fogyasztása növeli a pszichiátriai betegségek kockázatát?
A legújabb vizsgálatok alapján marihuána fogyasztása nyomán nagyobb a kockázata a súlyos pszichiátriai betegségek, elsősorban a pszichózis vagy a skizofrénia kifejlődésének. Igaz, a kutatók hozzáteszik, elsősorban akkor helytálló ez az összefüggés, ha genetikailag sérülékeny tizenévesekről van szó. A British Medical Journal (BMJ) cikke szerint a marihuána fogyasztása a pszichózissal diagnosztizált betegek 10%-ánál mutatható ki kórelőzményként. A PLOS Medicine című szakfolyóiratban pedig egy ausztráliai szakértő kifejtette, hogy a genetikailag sérülékeny tinédzsereknél a heti egy alkalomnál gyakrabban előforduló marihuánafogyasztás „nagyobb pszichóziskockázatot jelent”.
Nagy árat kell fizetni a fogyásért
Több millió amerikait céloznak meg azzal az új, zsírfelszívódást gátló tablettával, amely valószínűleg néhány hónap múlva recept nélkül is kapható lesz. Az orlistat az első olyan fogyókúrás gyógyszer, amely megkapja ezt a lehetőséget az illetékes Élelmiszer- és Gyógyszerhivataltól (FDA), miután a szervezet tanácsadó testülete 2006 januárjában a vény nélküli árusítást javasolta.
Depressziós? Sétáljon egyet!
Mindössze 30 perces erős tempójú gyaloglás már mérhetően javítja a depresszióval küzdő ember hangulatát: legalább annyira „feldobja”, mint ha elszív egy cigarettát, kávézik vagy kényszeresen enni kezd. Ezt egy amerikai tanulmány állítja, amelynek szerzői az Austinban található Texasi Egyetem munkatársai. Kiderül belőle, hogy egy hosszabb séta vagy egy mindössze 30 perces futópados edzés kifejezetten javítja a testi-lelki közérzetet legalább egy órán keresztül. Az eredményeket a Medicine and Science in Sports and Exercise című folyóirat 2005. decemberi száma tette közzé.
Másképp hat az aszpirin férfiaknál és nőknél
A szívre és az érrendszerre gyakorolt védőhatása miatt is népszerűvé vált aszpirin – mint a legújabb kutatásokból kiderült – különböző módon hat a férfiak és a nők szervezetére. Hat különböző, összesen 95 ezer embert érintő vizsgálat adatainak elemzése alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az aszpirin csökkenti a szélütés (stroke) előfordulását a nőknél, férfiaknál viszont nem védi ettől az agyat. Másfelől viszont a nemek szempontjából fordított hatás érvényesül, ha a szívroham kockázatát nézzük, mert ez esetben a védőhatás igaz a férfiakra, de nem érvényesül a nőknél.
Autizmushoz vezethet, ha a születéskor kevés az oxigén?
Állatkísérletek alapján úgy tűnik, hogy a születéskor hiányzó oxigén hozzájárulhat az autizmus kialakulásához. Erre a következtetésre jutottak kaliforniai kutatók patkányokon végzett kísérletek nyomán. Elméletüket nehéz vagy inkább lehetetlen lenne embereknél is igazolni, ezért bizonytalan, hogy eredményeiket használják-e majd a humán gyógyászatban. Ugyanakkor a kutatás utat nyithat ahhoz, hogy az autizmust ne csupán genetikai okokkal, hanem más tényezőkkel is megpróbálják magyarázni.