Az Egyesült Államokban évek óta győzködik a gyermekorvosokat arról, hogy a korábbi gyakorlathoz képest ritkábban írjanak fel antibiotikumot. Ennek ellenére még mindig gyakran előfordul, hogy a piciknek akkor is antibiotikumot rendelnek, ha arra nincs szükség. A legkirívóbb esetek a torokgyulladások kapcsán fordulnak elő, mert az orvosok akkor is ilyen gyógyszert írnak fel, ha nem biztosak benne, hogy Streptococcus okozta fertőzésről van szó. Pedig a gyermekgyógyászat szakmai irányelvei szerint az orvosnak antibiotikum-rendelés előtt egy egyszerű és olcsó teszttel meg kellene győződnie arról, jelen van-e a Streptococcus torokban.
Nagyvilág
Dohányzó gyermekek: a mozi hatása
Egy amerikai kutatás szerint a moziban, a filmekben látott minták jelentik a fő ösztönzést a gyermekek számára ahhoz, hogy rágyújtsanak. Most első alkalommal vizsgálták a 10-14 éves gyermekek dohányzási szokásait, illetve azok összefüggését különböző tényezőkkel, így a mozifilmek hatásával is. Az eredményekről a Pediatrics című szakfolyóirat számolt be 2005 novemberében. „A gyermekeket a dohányzás képeivel bombázzák” – mondta Thomas Glynn, az Amerikai Rák Társaság (ACS) tudományos igazgatója.
Fontosabb a D-vitamin a csontoknak, mint gondolták
Korábbi ismereteinkkel ellentétben nem a kalciumbevitel a legfontosabb a csontok egészsége szempontjából, hanem az elegendő mennyiségű D-vitamin jelenléte. Legalábbis ezt állítják azok az izlandi kutatók, akik a kalcium-anyagcsere, így a csontritkulás szempontjából oly fontos mellékpajzsmirigy-hormon (PTH) szintjének alakulását vizsgálták. Figyelembe vették mind a szervezetbe bejutó kalcium, mind pedig a D-vitamin mennyiségét, és arra a következtetésre jutottak, hogy az említett hormon szintje inkább függ a D-vitamin jelenlététől, mint a kalciumétól.
Veszélyesek lehetnek a fájdalomcsillapítók
A nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek egy része veszélyes lehet azok számára, akik szívroham után veszik be őket. Erre a következtetésre jutott egy dániai kutatás. Kiderült, hogy minél nagyobb dózisban szedik ezeket a gyógyszereket, annál nagyobb a halál kockázata. Minderről az amerikai Szívgyógyászok Szövetségének dallasi tudományos konferenciáján 2005 novemberében számoltak be koppenhágai kutatók. A vizsgálatba nem vonták be az Aspirint, amelyet az orvostudomány kifejezetten ajánl szívroham utáni állapotban, vizsgálták viszont az úgynevezett Cox-2 gátlókat, mint amilyen a Celebrex.
Az antibiotikum-kutatás új távlatai
Mai világunkban ellentmondásos az antibiotikumok szerepe: áldásnak és átoknak egyaránt nevezhetjük őket. Áldásnak, hiszen segítségünkre vannak a különböző baktériumfertőzések gyors és hatékony leküzdésében, átoknak viszont azért, mert mértéktelen alkalmazásuk nyomán egyre többféle baktérium válik ellenállóvá (rezisztenssé), illetve az egészséges bélflóra felborításával létfontosságú folyamatokat veszélyeztetnek a szervezetben. Ezért is fontos az a kutatás, amelynek során Észak-Európa fenyőerdőiben olyan gombát találtak, amelyből a korábbinál hatékonyabb, új antibiotikum állítható elő.
A halfogyasztás jót tesz az agyműködésnek
Ha valaki legalább hetente egyszer tengeri halat fogyaszt, akkor az életkor előrehaladásával összefüggő agyteljesítmény-csökkenést akár 3-4 évvel is kitolhatja. Ezzel a következtetéssel zárult az a kutatás, amelyben 3718 – 65 éves vagy idősebb – chicagói lakos étkezési szokásait és agyműködését kísérték figyelemmel több mint hat éven át. A kutatásban részt vevők kérdőívek kitöltésével is segítették a vizsgálatot, megjelölve az általuk fogyasztott ételeket.
A jó alvás genetikai háttere
Svájci kutatók azonosítottak egy gént, amelynek működése megmagyarázhatja, hogy egyes emberek miért képesek mélyen aludni, miközben másoknak ez ritkán sikerül. A zürichi egyetem tanára, Hans-Peter Landolt, a tanulmányt jegyző vezető kutató eredményeit 2005 októberében tette közzé a The Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban. Állatkísérletekre alapozva Landolt és munkatársai azt állítják, hogy az alvás intenzitása genetikai ellenőrzés alatt áll, bár ennek a folyamatnak az élettani háttere egyelőre nem ismert.
A dohányzás árt a férfiak nemzőképességének
A legújabb kutatások szerint a dohányzás csökkenti a férfiak nemzőképességét, és minél több cigarettát szívnak, annál kevésbé valószínű, hogy a spermájuk képes a megtermékenyítésre. Az ezzel kapcsolatos kutatásról 2005 októberében Montrealban számoltak be a reproduktív orvoslás amerikai társaságának éves konferenciáján. A kutatók 18 dohányzó férfi spermáját hasonlították össze nemdohányzókéval. Valamennyi dohányos legalább napi 4 szál cigarettát szívott, több mint 2 éven keresztül.
Gyomorgyűrűzés: veszélyesebb, mint gondolták
A gyomorgyűrűzés, melyet kicsit fennköltebben nyugaton elhízási műtétnek is neveznek, többet jelent egyszerű kozmetikai jellegű beavatkozásnál, és sokkal nagyobb kockázattal jár, mint feltételezték. Korábban az orvosi szakmában elfogadott nézet szerint a műtét után bekövetkező halálozás aránya 1% alatt volt. Egy most közzétett, új kutatás viszont megdöbbentő eredménnyel zárult: a 35-44 éves korosztályban a férfiak több mint 5 és a nők csaknem 3%-a halt meg a műtétet követő egy éven belül.
Gond van az antibakteriális szappanokkal
Egyre több bírálat éri az antibakteriális szappanokat, pontosabban a szakértők mind nagyobb száma véli úgy, hogy az ilyen „99%-os baktériumölő képességgel rendelkező” szappanok többet ártanak, mint amennyit használnak. A dolog lényege az, hogy az effajta szappanok alkalmazása ellenállóbbá teszi a baktériumtörzseket – olyannyira, hogy már nem reagálnak a korábban eredményesen használható antibiotikumokra sem. Az ellenvéleményt megfogalmazók végső soron nem tartják hatékonyabbnak a fertőzések és a betegségek leküzdésében az antibakteriális szappant, mint közönséges társait.