A lista, amely megtalálható a www.drugawareness.org honlapon, száz és száz esetet ölel fel. „Ha elkezdjük őket összekapcsolni, és megnézzük a hasonlóságokat, azt mondjuk, »Te jó ég, ez az egész annyira összefonódik!«” – mondta Tracy, aki olyan műsorokban jelent meg, mint a 20/20, a Dateline és a 60 perc, és aki konzultánsként szerepelt az olyan sok áldozatot követelő esetekben, mint a Columbine és az Andrea Yates esetek. „Folyton ezt kérdezem: Mikor veszik már észre? De az emberek annyira agymosottak a gyógyszerekkel kapcsolatban, hogy azt hiszik, a törvény biztonságot jelent.”

„A legtöbb ember nem tudja, hogy az LSD-t valamikor csodagyógyszerként írták fel. A legtöbben nem tudják, hogy a PCP-ről úgy hitték, nagyon biztonságos az embereknél. A legtöbben nem tudják, hogy az Extasyt öt éven keresztül írták fel és adták el a depresszió ellen. Kevesen ismerik a gyógyszerek (drogok) történetét, és ez az egyik legnagyobb problémánk. Egyszerűen nem vagyunk elég képzettek ahhoz, hogy fenntartásaink lehessenek.”

Valóban Prozac-nemzet vagyunk

Az északi San Joaquin Valley sem immunis. Kristi Herr halottkém több száz esetet vizsgált meg a megye évi 4000 halottjából, köztük sok gyógyszer-túladagolást, és azt mondta, rendszeresen elmegy az elhaltak otthonába, és a gyógyszerszekrényeket gyógyszerekkel tömve találja. Néha olyan sok az orvosságos üveg, hogy nagy szemeteszsákok kellenek az elszállításukhoz.

„Nekem úgy tűnik, társadalmunk nagy rész antidepresszánsokon él” – mondta Herr. „Ez nem statisztikákon alapul. Egyszerűen azokon a tapasztalataimon, amikor elmegyek az otthonokba, és kiértékelem az eseteket, amelyek ide átkerülnek.”

2003-ban az akkor newmani lakos, Lorraine Slater 14 éves lánya, Dominique öngyilkos lett, miután többfajta antidepresszánssal kezelték, köztük Celexával (nálunk Seropram) és Wellbutrinnal. Mivel a depressziója és kiszámíthatatlan viselkedése súlyosbodott, orvosa dupla adag Effexort (Efectint) írt fel neki. Tizenöt nappal később halott volt. Testét később megtalálták a Delta Mendota kanálisban, Pattersonban, nem messze a család otthonától.

„A gyógyszer szedése alatt nyugtalanná, harciassá és idegessé vált” – mondta Slater. „És korábban soha nem volt ilyen. Olyan volt, mintha a lányunk LSD-t szedett volna. Ez egy igazi dr. Jekyll és Mr. Hyde dolog volt.”

Röviddel Dominique halála után az FDA figyelmeztetést adott ki, melyben az állt, hogy 50 betegből egy, azaz a betegek 2%-a ellentétes reakciót tapasztal az Effexortól, és ebben öngyilkossági gondolatok is szerepelhetnek.

Slater fogyasztói érdekvédő lett, aki azon munkálkodik, hogy növelje az ismereteket az antidepresszánsok lehetséges veszélyeit illetően. Május 9-én az állam szenátusában tanúskodik egy meghallgatáson, melynek tárgya egy törvénytervezet, ami arra kötelezné a gyógyszergyártókat, hogy hozzák nyilvánosságra az összes klinikai teszt eredményét.

„Nem vagyunk gyógyszerellenesek” – mondta Slater. „Mi csak nyilvánosságra akarjuk hozatni a tesztjeik eredményeit. Belső feljegyzéseikben a forgalomba hozóknak azt ajánlják, hogy tüntessék fel jelentéktelennek a mellékhatásokat, és sok orvos nincs tudatában a valós veszélyeknek.”

„Mi csak azt állítjuk, hogy ezeknek a gyógyszergyáraknak át kellene adniuk az információkat a polgároknak – akiknek állítólag segíteni próbálnak – a lehetséges tünetekről, hogy az emberek tudatos döntéseket hozhassanak. Ha a gyógyszereik olyan jók, akkor mi az, amit titkolniuk kellene?”

A továbbiakban az amerikai gyógyszerhatóság lépéseiről, a Prozac gyártójának magatartásáról és az iskolai lövöldözések tanulságairól olvashat. A folytatáshoz kattintson ide.

(Forrás: TY PHILLIPS: Role of antidepressants in killings needs review, a www.tenyek-tevhitek.hu számára fordította Benyada Jenő.)