Hogy jól értse mondandónkat: 2009-re 9% lehet a különbség az igények és a valós kitermelés között, ami válsághoz vezet, mint ahogy ekkora hiány válságot okozott 1979-ben is nyugaton. Az olaj ára növekszik, mivel a készletek fogyóban vannak, pedig több kellene belőlük évről évre. Mivel egyre nagyobb hányadát fordítjuk a világgazdaságnak olajra, előbb-utóbb elérjük a gazdaság határait. Ezt a közgazdászok akkorra teszik, amikor olajra költjük a világ GDP-jének 15%-át; ehhez 300 dolláros hordónkénti ár és 2010-12-es dátum tartozik.

A pontos kutatási eljárások miatt annak esélye, hogy a brazilnál nagyobb mezők még felfedezetlenek, kevesebb, mint 5%. Az itt található ábra mutatja, hogy az exportcsúcs 2006 elején volt, amit mi is előre megjósoltunk 2005-ben.

A tanulmányban közgazdászok segítségével megbecsülték az olajárat és a benzin átlagárát. A benzin derűs és borús átlagár előrejelzése Magyarországon: 2008: 345-380 Ft; 2009: 420-480 Ft; 2010: 580-650 Ft; 2011: 780-880 Ft; 2012: 1020-1130 Ft. Ön szerint tehát jobb, ha nem is tervezzük hosszabb távra az autózást, hacsak nem vagyunk nagyon gazdagok? Vagyis: lassan – vagy inkább mielőbb – mondjunk búcsút a négy keréken való közlekedésnek?

A gépkocsihasználat minden szempontból túlterheli a bolygót. Egy kocsi előállítása során kb. kétszer annyi olajat használunk el, mint a kocsi tömege; maga a kocsi pedig működése során rengeteg káros anyagot bocsát ki.

Jobb addig lemondani róla, amíg magunk tervezhetjük meg az életet nélküle, mintha ezt az olajellátás nehézségei miatt kényszerből kell tennünk. Miért hisszük, hogy ragaszkodni kell ahhoz, hogy egy tonna tömeget mozgassunk azért, hogy 1-5 személy bárhova eljusson?

Ön a tanulmányában sorra veszi az egyéb energiaforrásokat, és egytől-egyig úgy értékeli őket, hogy hosszú távra nem jelentenek igazi megoldást – legyen szó akár a hidrogénről, akár az uránról vagy a 2040 táján várhatóan már működőképes fúziós erőművekről. Miért ennyire borúlátó, miért nem bízik abban, hogy a kutatók és a tudósok megtalálják a megoldást az energia és erőforrásválságra?

Először is a hidrogén nem erőforrás, hanem energiatárolási lehetőség. A tanulmány elég részletesen leírja: az olaj-, gáz- és szénkészletek fogyása olyan gyors, hogy azok pótlására naponta 400 MW zöld energiát kéne rendszerbe állítani, ami lehetetlen; bármiről is beszéljünk.

Vegyük sorra: uránkészleteink 2030-ig elegendőek, a már működő erőművek számára, ha pedig még többet akarunk ezekből, akkor hamarabb fogynak el. Ha pl. csak az áramtermelésben akarjuk helyettesíteni az olajat, gázt és szenet – melyek aránya az áramtermelésben 65% – olyan ütemben, ahogy fogy, akkor hetente kell egy atomerőművet építenünk 2015-ig…

A hidrogént részletezi a tanulmány is; de egy érdekes tényt elmondok. Hidrogént árammal állítunk elő. Ha aztán ezzel kocsit hajtanánk meg, akkor a belsőégésű motorok technológiája miatt ennek az energiának 75%-a hulladékenergiává válna. Jobban járnánk, ha azzal az árammal hajtanánk az autót, melyet hidrogén bontására használtunk.