Alig néhány nap, és itt a húsvét, de addig még elkészülhet néhány meglepetés a ládafiából. Örömet szerezhetünk gyermekeinknek, és bezsebelhetjük barátnőink elismerését.

Szabjuk ki egy kis maradék filcből a nyuszi testét (2x), és külön a füleit. Apró pelenkaöltéssel körbe haladva varrjuk össze a két testformát, a megfelelő helyen dugjuk be a füleket a két réteg közé, kicsit meghajtva, és úgy folytassuk a varrást. Gyöngyből varrjunk rá orrot, szemet, végül kössük meg a nyakkendőjét vékony zsinórból. Készítsünk mindjárt több nyuszit is, a gyerekek versengeni fognak érte.

Papírhengerre ragasszunk fel két nyuszifület, rajzoljuk meg filccel a pofácskáját és oldalt a két karját. Adjunk a kezébe papírból kivágott és kifestett hímes tojást. A henger aljára ragasszunk talpat keményebb papírból, majd a hengert töltsük meg cukorkával. A képen látható nyuszit én is édesanyámtól kaptam, úgy 25 évvel ezelőtt.

Tojásmelegítő sapka

Készítsünk a húsvéti ünnepi asztalra nyuszi formájú tojásmelegítő sapkákat. A lágy tojást sokáig melegen tartják, és ha megkedvelték a gyerekek, ünnepek elmúltával sem kell a fiók mélyére süllyeszteni.
Nincs is szükségünk másra, mint egy kis anyagmaradékra, keskeny szalagra, pár szem gyöngyre, meg egy kis ragasztóra.
1. Nagyítsuk fel a szabásmintát 11 cm-re, majd rajzoljuk át az anyagra, és szabjuk ki a sapkácskát.
2. Ragasszuk össze az oldalszéleket 1 cm-es átfedéssel.
3. A füleket alul szorosan kössük át egy kis cérnával.
4. Rajzoljuk meg vagy varrjuk ki a pofiját, varrjuk fel a gyöngyszemeit.
5. Húzzuk rá a tojásra, és kössünk rá övet a szalagból.

Szaladjunk ki a kertbe vagy a közeli parkba, és keressünk néhány üres csigaházat. A bokrok alatt biztosan szép számmal találunk. Körömkefével jó alaposan mossuk meg. Vékony papírcsíkból ragasszunk egy kis karikát talapzatnak (de egy egyszerű söröskupak is megteszi), állítsuk bele a csigaházat nyílással felfelé, töltsünk bele vizet, és tegyünk bele néhány szál ibolyát. Az így elkészült virágdíszek üde színfoltjai lesznek a húsvéti asztalnak.

(Szerző: Harrach Orsolya, a cikk egy részét oroszból fordította Bajkovné Erdész Mária)