Úgy tűnik, az időjárás ezen a hétvégén sem kedvez nekünk. A késő tavaszi-kora nyári szabadtéri programokra még mindig várnunk kell. Keressünk hát valami jó kis elfoglaltságot házon belül. Elő a gombosdobozzal!

Gyerekkoromban még általános gyakorlat volt, hogy anyukák és nagymamák otthon varrták, javították a ruhákat. Amit már javítani sem volt érdemes, arról gondosan lefejtették a csatokat, cipzárakat, gombokat, hogy majd a következő alkalommal, egy másik ruhadarabnál újra felhasználják. Bár ez az idő már elmúlt, azért gombosdoboz még nagyon sok helyen lappang fiókban, vagy szekrény mélyén, hogy ha hirtelen lába kel egy gombnak, legyen mivel gyorsan pótolni.

Helyettem kisvirág…

Borítsuk ki a gombosdoboz tartalmát az asztalra, és terítsük szét, hogy jól áttekinthessük a tartalmát. Micsoda kincsek kerülnek ilyenkor elő! (A kedvencem az 1920-as évekből származó, pók díszítésű fagombom.)

A virágok két-három egymásra helyezett gombból készülnek. Nézegessük, melyek illenek össze szín, anyag, méret szerint. Próbálgassuk egymás mellé őket, tegyük őket egymásra. Ha megvan néhány virágnak való, vegyünk elő sárga hímzőfonalat (ez vastagabb, mint a sima varrócérna), és erősítsük össze a gombokat. A legalsó gomb alsó feléről indulva fűzzük a fonalat sorban minden gomb egyik lyukába, majd a legfelső gombnál forduljunk vissza a másik lyukon (ha négy lyukú a gomb, akkor átlós lyukakba fűzzük a fonalat), és bújtassuk át a tűt meg a fonalat ismét az összes gombon. A fonal két végét alul jó szorosan kössük csomóra. Vigyázzunk, ha nem elég szorosan kötjük, lazák lesznek a gombok, és nem úgy fognak állni, ahogy szeretnénk.

A virágok mögé papírból vagy filcből ragaszthatunk zöld csészeleveleket, de akár a gombokhoz színben illeszkedő szirmokat is. A két oldalú ragasztót ragasszuk rá a kivágott papír- vagy filcformára, erre erősítsük a szárként szolgáló hurkapálcát, majd az összevarrt gombokat. A „hátlap” ragasztós felületét nyomkodjuk össze jó erősen a gombbal.

A hurkapálcát, felragasztás előtt érdemes késsel vagy csiszolópapírral egy kicsit ellapítani, de a gombokhoz hajlított ragasztós felület e nélkül is erősen összetartja a három elemet. Zöld leveleket is ragaszthatunk a virág szárára.

A kész virágokat kössük csokorba, vagy tegyük vázába. Ha ez utóbbit választjuk, érdemes a vázát homokkal, sóval vagy rizzsel megtölteni, nehogy a nehéz fejű virágok felborítsák.

Gombmozaik

A gombokból kis fantáziával nagyon helyes képeket is készíthetünk. Ha van otthon egy darab hungarocell vagy parafa lap (de egy kitömött díványpárna is megfelel, amit valami egy színű anyaggal beborítunk) és egy marék gombostű, kezdődhet a játék. A különböző színű és alakú gombokból a gombostű segítségével mindenféle mintát kirakhatunk, s ha meguntuk, vagy elrontottuk, egyszerűen újra kezdjük egy másik mintával.

Készíthetünk gombmozaikkal faliképet, vagy képeslapot is. Tervezzük meg a mintát, válogassuk össze a megfelelő gombokat, aztán keressünk a gombokhoz színben illő papír hátteret. Ha képeslapot készítünk, érdemes vastagabb, 280-300 g/m2-es kartont választani, hogy legyen megfelelő tartása. Rendezzük el a gombokat a kívánt minta szerint a papíron, ellenőrizzük, hogy minden gomb megvan és a minta szépen illeszkedik a papír méretéhez. Ezután, a gombokat levéve, rajzoljuk meg a szükséges kiegészítő vonalakat, ha szükség van rá. Például egy virág szárát, vagy hullámokat egy halacskának. A gombok hátuljára ragasszunk két oldalú ragasztót, majd a ragasztó védőfelületét eltávolítva a gombokat egyenként illesszük a helyükre. Ha a gombokkal teljesen kitöltünk egy felületet, akkor a felületre is ráragaszthatjuk a két oldalú ragasztót, és már csak rá kell nyomkodni a gombokat.

Ha a képeket bekeretezzük büszke tulajdonosuk máris kifüggesztheti a gyerekszoba falára.

Jó szórakozást!

Harrach Orsolya