Napjaink egészséggondozási környezetében minden eddiginél több a kihívás. Korlátozott idő a rendelőben, a lehetőség, hogy a betegek információkat gyűjthetnek a betegségükkel kapcsolatban, amit aztán szeretnének megbeszélni a kezelőorvossal, a nem vagy rosszul diagnosztizált betegségek nagy száma, ezek és hasonló kihívások minden korábbinál fontosabbá teszik a beteg és orvosa közti hatékony kommunikációt.

A hatékony kommunikáció lényege valójában két dolog: az egymás iránti tisztelet, és az elvárások kezelésének képessége.

Az alábbiak segítenek abban, hogyan kommunikálhatunk jól, és mit várhatunk el egy jól kommunikáló orvostól.

A jól kommunikáló beteg

… észben tartja, hogy az orvos ideje korlátozott. Egyes elemzések szerint az orvos 8-10 percet fordít egy betegre, más elemzések átlagban 16-20 percről beszélnek. Az eltérés oka a vizsgálat típusából adódik, abból, hogy körzeti orvosról vagy specialistáról beszélünk, de akár a egészségbiztosítás köre is befolyásolhatja. A különbségektől függően, a legokosabb, ha betegként felkészülünk rá, hogy a vizsgálati idő a vártnál rövidebb lesz.

… tömören beszél, és gondosan felkészül az orvossal való találkozásra. Előre megfogalmazza a kérdéseit, és ragaszkodik a tényekhez. Mivel tudjuk, hogy az idő rövid, igyekezzünk, hogy az orvos minden fontos információt megkapjon rólunk és a betegségünkről, és legyen ideje megválaszolni a kérdéseinket.

… rákérdez azokra a szavakra és fogalmakra, amelyeket nem ért. Az orvosok hozzászoktak, hogy a orvosi szaknyelven beszéljenek, amivel könnyen megzavarnak bennünket, betegeket. Ezért fontos, hogy ha nem értünk valamit, állítsuk meg az orvost, és kérdezzünk rá a homályos információra.

… ha az orvos félbeszakítja, megkéri az orvost, hogy álljon meg, és hallgassa meg őt. Egyes tanulmányok szerint, az orvosok már 23 másodperc után félbeszakítják betegüket. Ha az orvos a szavunkba vág, kérjük meg udvariasan, hogy hallgassa meg az összes tünetünket, vagy a teljes kérdést. Időnként egy egyszerű mozdulat, például egy felemelt kéz is elég, hogy felhívjuk az orvos figyelmét.

… megkérdezi az orvost, hogy mi várható a következőkben. Mindegy, hogy diagnózis vagy kezelés előtt, közben vagy után vagyunk, ha megkérdezzük az orvost, hogy mi várható, akkor tisztább képet kapunk arról, hogy éppen mi történik, és mik a kilátásaink.

… tudja, melyik kérdéseket kell az orvosnak feltenni, és melyek azok, amelyeket másoknak tartogathat. Az orvosra tartoznak a gyógyászattal kapcsolatos kérdések. A labor helyét, a következő vizsgálat időpontját, vagy egy szakrendelés időpontját viszont már az asszisztenssel is megbeszélhetjük. Így a rövid vizsgálati időt a fontos, orvosi szempontú megbeszélésre fordíthatjuk.

A jól kommunikáló orvos

… tiszteli a betegét. A jó orvos megérti, hogy a beteg vagy sérült páciens nagyon érzékeny. A tiszteletadás többek között azt jelenti, hogy segít a betegnek kifejteni a tüneteit, felelősséget vállalni a döntésesekben és eleget tenni az útmutatásoknak.

… képes olyan szavakkal tájékoztatni a beteget, amit az megért. Nem baj, ha orvosi szakkifejezéseket használ, amennyiben azonnal meg is magyarázza őket.

… nem szakítja félbe és nem tipizálja a betegeit. Amikor tudjuk, hogy rövid az idő, vagy sietünk, könnyen előfordul, hogy félbeszakítjuk a másikat, de aki jól kommunikál, azt tudja, hogy ha a kezdet nem megfelelő, akkor úgyis újból az alapoktól kell elindulni. A gondos és figyelmes meghallgatással sokkal közelebb kerül a beteg problémájának megoldásához.

… képes hatékonyan megfelelni a beteg elvárásainak. Ha az orvos segít megérteni betegének, hogy mik a következő lépések, mi a lehetséges kimenetel és annak folyományai, akkor sokat segít abban, hogy a beteg tisztán lásson a betegségével kapcsolatban.

(Forrás: Effective Patient – Doctor Communications, angolból fordította: Harrach Orsolya)