„Röpköd, hintázik, futkos, izeg-mozog” – Heinrich Hoffmann ideggyógyász írta le a Zappel Philipp-szindrómát ilyen találóan. A „figyelemzavar hiperaktivitással és anélkül” orvosi megjelölést még akkoriban nem ismerte. Hogy ez a komplex zavar nem mindig együtt jelentkezik, csak kevés érintett tudja.

Káosz a fejben – mégis zseniális

Vannak emberek, akik állandóan nagy feszültségben élnek, vannak türelmetlenek a sorban állásnál, vannak, akik mindig elkésnek, akik mindig a másik szavába vágnak, akik újra és újra új projektekbe kezdenek, amelyeket soha nem fejeznek be. De köztük vannak olyanok is, akik kifogyhatatlan energiával és kreativitással zseniális megoldásokat találnak. Ők érzékenyek és segítőkészek, sokan kedvelik őket, nagy tehetségük van a kapcsolatteremtésre és az improvizálásra. Albert Einstein és Bill Gates a két közismert példa erre.

A figyelemhiány/hiperaktivitás-zavar (ADHS) a legkülönbözőbb variációkban jelentkezik, de a csökkent figyelem, a hiperaktivitás és az impulzivitás a központi tünetei. Úgy gondolják, hogy ennek oka a zavart információfeldolgozás bizonyos agyi területeken, amelyeknél elsősorban a dopamin-anyagcsere érintett. A dopamin neurotranszmitter, az idegsejtek közötti információcserét vezérli. Michael Schulte-Markwort professzor (eppendorfi egyetemi klinika) információi szerint az ADHS-betegeknél a neuronaktivitás erősen csökkent, ami transzmitterhiányra utal. Ha dopaminhiány lép fel, az idegrendszer tevékenysége, amely az érzéseket és a viselkedést szabályozza, nehezebben vezérelhető.

Gyerekek, felnőttek

A lübecki egyetem vizsgálata szerinta gyerekek 5%-a érintett a hiperaktivitásban. A tudósok úgy vélik, hogy minden osztályban található egy ADHS-ben szenvedő gyerek. Néhány évvel ezelőtt is még a gyermekek és serdülőkorúak betegségének tudták az ADHS-t, és csak nem régóta ismert, hogy ez a jelenség felnőtt korban is megmaradhat. Jelenleg a felnőtt korúak ADHS-ét vizsgálják: ők 2-5%-ban érintettek. Ma már tudják, hogy az ADHS örökölhető: ha egy családtagnál ADHS-t diagnosztizáltak, a gyermekeinél ötszörös a szindróma megjelenésének kockázata. Gyermekkorban a fiúknál háromszor gyakrabban lép fel ez a zavar, felnőtteknél azonban még nem ismert a nemek aránya.

A göttingeni egyetem Georg Elias Müller Pszichológiai Intézete 2005 óta végez tanulmányokat a felnőttkori ADHS területén. Az ADHS ugyanis mind a magán, mind a szakmai életet jelentősen befolyásolhatja: „az érintettnek gyakran nehezére esik hétköznapjait szervezni. Hajlamos arra, hogy megrekedjen valaminél, vagy az egyik tevékenységről a másikra ugrik anélkül, hogy bármelyiket is befejezné. Ennek gondatlanság és hatástalan munka a következménye. Gyakran vannak konfliktusai feletteseivel és munkatársaival.” – mondja a tanulmány vezetője, Halina Lackschewitz.

Még ha a hiperaktivitás sok felnőttnél nem is annyira kifejezett, mint a gyerekeknél, az érintettek hajszoltnak és nyugtalannak érzik magukat. „Néhány adat szerint az ADHS-ben szenvedő felnőttek csak nehezen tudják legyűrni a mindennapos stresszt. Ezért meg akarjuk vizsgálni, hogy ezek az emberek hogyan kezelik a stresszes szituációkat, és hogyan tudnak jobban úrrá lenni a stresszen.” A felnőtteknél különbözőek, nem egyértelműek a tünetek: majdnem mindig problémát okoz, hogy úrrá legyenek a nagy figyelmet megkövetelő feladatokon, és nem jól tudják érzéseiket ellenőrizni és vezérelni – nem mindig könnyű velük együtt dolgozni. Ezek az emberek állandóan nagy belső feszültségben élnek, amely egyfelől a szakmai életben a koncentrációt egy témára korlátozza, másfelől a munkatársakat a kétségbeesés szélére sodorhatja.

Tipikus panaszok és tünetek

Ha a figyelemzavar magában fordul elő, figyelemhiányos ADHS-ről beszélünk, ha azonban a hiperaktivitással és impulzivitással társul, kombinált típusról van szó. Növekvő életkorral a központi tünet megváltozik, a figyelemzavar megmarad, miközben a hiperaktivitás és az impulzivitás csökken. Az ADHS-felnőttek 50-60 százalékának az alábbi területeken vannak nehézségei:

• figyelem összpontosítása
• motorikus mozgás koordinálása
• impulzivitás
• társadalmi kapcsolatok

Mindez nemcsak a szakmai életben, hanem a párkapcsolatban is jelentkezik és problémákhoz vezethet. A hiperaktivitást mutató felnőttek kis részének (10-15 százalék) további pszichikai problémái is vannak, amelyeket antiszociális magatartásnak nevezhetünk. Az ADHS-személyeknél a gyakori konfliktusok következtében további pszichikai betegségek fejlődhetnek ki. A tanulmány azt mutatja, hogy nagyfokú a pszichiátriai megbetegedés kockázata is. Ilyen a depresszió, félelem, személyiségzavar, a drog- és/vagy alkoholfüggőség.

Természet, mozgás, rend

Az ADHS a mai hivatalos ismeretek szerint nem gyógyítható, a betegeknek dopaminpótlást szoktak rendelni, ám az ADHS gyógyszeres terápiája ma még vitatott. Különösen óvodás korú gyerekeknél próbálják kerülni a gyógyszeres kezelést. A pszichoterápia felnőtteknél hasznos lehet a tünetek kezelésére. A kezelés középpontjában a magatartásterápia áll.

A környezetnek döntő szerepe van a stressz csökkentésében – mondja Halina Lackschewitz. „Az USA-ban végzett tanulmányok azt mutatják, hogy az ADHS-ben szenvedő gyerekek pozitívan reagálnak a természetes környezetre. A tünetek a természetben való tartózkodás során sokkal kisebbek voltak, mint a városi közegben. Egészséges embereknél bizonyították, hogy a természettel való kapcsolat stressz-csökkentő és fokozza a figyelmet.”

A Mannheimi Lelki Egészség Központi Intézetének csoportvezetője, dr. Barbara Alm néhány magatartástippje az ADHS-érintettek számára:

• Időpontokat vagy a szükséges elintéznivalót azonnal fel kell írni, és ehhez egy áttekinthető feladatütemezőt használni.
• Meghatározott tevékenységekhez állandó időpontokat kell betervezni. Ezekhez az úgynevezett rituálék, mint például a vásárlás vagy a sport bizonyos napokon, meghatározott időpontokban. A sport nagyon fontos tevékenység a feszültségoldásra.
• Mindenképpen előre kell tervezni.
• Elhalasztani – ez a legfontosabb ADHS-probléma – nem szabad semmit. Az azonnal elintézett dolgok jó érzést jelentenek.
• Fontos a munka és a pihenés egyensúlya.
• Hangulatváltozásnál segít, ha elfogadjuk azt. Az ezen való elmélkedés nem segít.
• Fontos, hogy a munkahelyi és baráti kör tisztában legyen a helyzettel.
• A sikerekért –akármilyen kicsik is ezek – jutalmazzuk meg magunkat.

(Forrás: gesundheit.de, németből fordította: Koncz László)