Az Amerikai Dadogás Alapítvány bejelentése alapján semmiféle bizonyíték nem létezik arra nézve, hogy a dadogást érzelmi trauma okozza. Ezt a nézetet osztja az amerikai Nemzeti Dadogás Szövetség is, akik szerint a dadogás hátterében nem emocionális problémák állnak, és nem is idegi alapú rendellenesség. A fenti szervezetek szakértői egyetértenek abban, hogy a dadogás elsősorban örökletes rendellenesség, és az állapotot nem befolyásolja a családi környezet.

„Számos esettanulmány összehasonlítása során meggyőződtem róla, hogy a dadogást nem okozhatják kizárólag biológia hátterű okok” – mondta Peter Wolson, pszichoanalitikus szakember. Wolson szerint sok esetben igenis családi hatásra kialakult belső konfliktus áll a dadogás hátterében, ahogy azt A király beszéde című nagysikerű Oscar-díjas filmben is láthattuk.

A történelmi tényeken alapuló filmben Bertie-t, aki később VI. György néven vált Anglia királyává, az alkotók úgy ábrázolták, hogy zsarnokoskodó és elnyomó természetű apja rettegésben tartotta és rendszeresen megfélemlítette őt gyerekkorában. A film tehát egyértelműen azt sugallta, hogy az apai elnyomás következtében kezdett el kialakulni Bertie beszédzavara, és ez a kialakult gátlás nem engedte, hogy verbálisan ki tudja fejezni az érzelmeit, többek között a haragját. Pszichoanalitikus megközelítésből nézve az a pillanat, mikor a főszereplőnek sikerül elmondania a beszédét dadogás nélkül, azt reprezentálja, hogy végre átlépett saját apja fenyegető árnyékán, állítja Wolson.

A király beszédjében Lionel Logue, az ausztrál beszédterapeuta számos nyelvi gyakorlattal próbálta kezelni Bertie-t, de csak akkor ért el igazán átütő siket a páciensénél, mikor sikerült kihoznia belőle az elfojtott agressziót, és végre feloldódtak a gátlások, miközben trágár szavakat kiabált hangosan. A terápia során Bertie lassan ráébredt, hogy joga van saját önálló gondolatait, érzéseit és agresszióját szavakba önteni.

Számos kutatási bizonyíték áll rendelkezésre, melyek szerint biológia hajlam miatt alakul ki a dadogás, viszont a környezeti, családi hatások következtében kialakult pszichológiai konfliktusok nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek a rejtett hajlamok felerősödjenek, véli Peter Wolson.