Szemünk egészsége és látásunk megőrizhető, javítható – állította dr. Bates a XIX. század elején. Az eredeti, általa írt dokumentumok szemelvényeinek hiteles közreadását most először itt, nálunk olvashatják. Szemtréner tanácsadónk, Vén Péter sokszor említi Bates munkásságát, nézzük, mit hasznosíthatunk belőle. A szemtréninget ugyan nem ismeri el a hivatalos orvostudomány, azok azonban, akik visszanyerték az éleslátást, szemük egészségét, mást mondanak…

A Bates-féle látástréningről többször is olvashattak portálunkon, de az eredeti, Bates-féle szövegeket Magyarországon most először itt adjuk közre. Az eredeti szöveget az érthetőség kedvéért rövidítettük. Az alábbi írás a Jobb látás (Better Eyesight) c. havilapban jelent meg. A lap a látásproblémák megelőzéséről és szemüveg nélküli gyógyításáról szólt.

1919. október:
Látásjavítás ingázással

Ha jól lát egy betűt, észreveszi, hogy az valahogy pulzál, vagy olyan, mintha egy kicsit mozogna. Ha rossz a látása, a betű mozdulatlan. Az említett mozgás a szem akaratlan mozgása miatt van. A mozgás hiánya, módosulása a bámulás vagy az egy pontra való hosszabb nézés miatt jön létre. A rosszul látóknál ez az állapot állandó, pedig általában lehetne rajta segíteni – a következő módon:

Csukja le a szemét és takarja is el a kezével úgy, hogy minden fényt kizárjon. Kezdjen el ingázni képzeletben a betű egyik oldaláról a másikra. A betű gondolati képe épp az ingázással ellentétes irányba fog elmozdulni. Az ingázás alatt észreveszi, hogy egyre jobban képes emlékezni a betűre. Minél kisebb ez a siklás és minél szabályosabb, annál élesebb, sőt annál feketébb is a képzelt betű.

Ha állónak képzeli a betűt, ami elég nehéz, érzékeli, hogy nem tud olyan jól a betűre gondolni. Nyissa ki a szemét, és nézze meg a tényleges betű egyik, majd másik oldalát. Ha most is az ellenkező irányba látszik siklani, mint amerre a tekintete, a kép élesebb, a látás javul. Amikor a betű siklását ugyanolyan röviden és szabályosan el tudja képzelni nyitott szemmel is, mint csukottal, a látása újra tökéletes lesz szemüveg nélkül.

(A cikk angol nyelvű szövege ide kattintva olvasható.)

1919. november:
Látásjavítás az emlékezet segítségével

Ha a látás jó, az emlékezet, tehát a memória is jól működik, mert teljesen relaxált állapotban van. Ennél fogva a látást minden olyan módszerrel fejleszteni lehet, ami fejleszti az emlékezést.

A legegyszerűbb, amire emlékezni lehet, egy kis fekete folt, aminek nincs különösebben mérete, alakja. Ha a látásunk nem olyan jó, úgy találjuk, hogy nem is tudjuk odagondolni a feketét egy betűre vagy egy tárgyra. Menni fog viszont a dolog a pár másodpercig becsukott és eltakart szemel – vagy akár nyitottal is – egy semleges falfelületen, ahol semmi különös látnivaló nincs. Ha ilyen kedvező helyzetekben eddzük az emlékezőképességünket, fokozatosan, rosszabb látási körülmények között is képesek leszünk jól elképzelni a feketét, tehát akár nyitott szemmel is, amikor az agyunk már egy kicsit tudatosabban is képes lesz dolgozni a beérkező információkkal.

Ha felváltva csináljuk a feketeségre emlékezést a szemeltakarással, majd nyitott szemmel, a Snellen-teszttábla betűit is olyan feketének gondolva, mint a saját feketeségünket – vagy más betűkön, tárgyakon gyakorolunk –, előbb-utóbb képesek leszünk hosszabb-rövidebb időre is elolvasni a teszttábla kisebb betűit is, mert a jó látás vissza-visszatér. Az is jó lehetőség, hogy kinézünk a teszttábláról egy semleges falfelületre, miközben még mindig rágondolunk a feketeségre, majd visszaingázunk a táblára.

Ezzel a módszerrel sok gyereket gyorsan meg lehetett gyógyítani. A felnőtt szemüvegeseknél sok nehézség adódik. Még kedvezőbb látási körülmények között sem képesek pár másodpercnél többet emlékezni a feketeségre, és ezt is csak úgy, ha annak két széle között ingázgatnak magukban. Talán könnyebb lehet két feketeség vagy két apróbb fekete tárgy emlékképe között ingázni. (Nagyon lazán tegyük, nem akarva a rágondolást, nem akarva a belső emlékezést).

(A cikk angol nyelven ide kattintva olvasható.)

Vén Péter
szemtréner
Tanácsadás