Szemünk egészsége és látásunk megőrizhető, javítható – állította dr. Bates a XIX. század elején. Az eredeti, általa írt dokumentumok szemelvényeinek hiteles közreadását most először itt, nálunk olvashatják. Szemtréner tanácsadónk, Vén Péter sokszor említi Bates munkásságát, nézzük, mit hasznosíthatunk belőle. A szemtréninget ugyan nem ismeri el a hivatalos orvostudomány, azok azonban, akik visszanyerték az éleslátást, szemük egészségét, mást mondanak…

A Bates-féle látástréningről többször is olvashattak portálunkon, de az eredeti, Bates-féle szövegeket Magyarországon most először itt adjuk közre. Az eredeti szöveget az érthetőség kedvéért rövidítettük. Az alábbi írás a Jobb látás (Better Eyesight) c. havilapban jelent meg. A lap a látásproblémák megelőzéséről és szemüveg nélküli gyógyításáról szólt.

1920. augusztus
A rossz látás javítása az iskolás gyerekeknél

A Snellen, vagy más szemészeti teszt mindennapos olvasgatása az osztályban idővel meg fogja gyógyítani minden 12 év alatti rosszul látó gyerek szemét, ha soha nem viseltek szemüveget. A következő eljárás még gyorsabbá teszi a fejlődést.

– Csukják be a gyerekek a szemüket pár percre, akár többre, aztán nézzenek rá pár pillanatra a látástesztre. (De tényleg csak pár pillanatra). Utána ismét csukják le a szemet pár percre, és ismételgessék a gyakorlatot párszor. Sok gyereknek visszajön a látása ettől a gyakorlattól.
– El is takarhatják a lehunyt szemet tenyérrel, zárjanak ki minden fényt, és ne nyomják a szemgolyót. Palmingozzanak – tenyerezzenek – így, és ismételjék meg a fenti gyakorlatot. Az eredmény általában sokkal hatásosabb, mint csak lecsukott szemmel.
– Demonstráljuk a tanulók számára, hogy a legkisebb szemerőltetés gyengíti a látást. Nézzenek fixen, bámuljanak mereven egyetlen betűre a teszten, vagy a könyvben, és máris elhomályosodik a betű, eltűnik, nem egészen egy perc alatt. Ezzel a példával előbb-utóbb önkéntelen is kerülni fogják a szem megerőltetését.

Akkor a leghatékonyabb a módszer, ha a tanár nem visel szemüveget.

A rendszeres ellenőrzés igen fontos. Legalább egyszer évente valakinek, aki nem szemüveges és jól érti a módszert, meg kell látogatni az osztályt, hogy válaszoljon a kérdésekre, lemérje a gyerekek fejlődését, és megtegye az eredmények közlését a hatóságoknak.

(Nálunk az iskolák, a védőnők is térítésmentesen hozzájuthatnak a programhoz, melynek neve Elmip – Egészséges Látást Megőrző Iskolai Program. Érdeklődés esetén az iskola vegye fel a kapcsolatot Vén Péterrel).

A Snellen teszt egy olyan szemorvosi táblázat, amely egyre csökkenő méretű betűket tartalmaz, és megjelöli azt a távolságot méterben minden sornál, ahonnan a jó szeműnek még látni kellene azt a sort. Eredetileg Snellen holland szemész tervezte a látásélesség mérésére, de csodálatosan fel lehet használni a szem nevelésére is.

(A cikk angol nyelvű szövege ide kattintva olvasható.)

1920. szeptember
Tegye kicsit rosszabbá a látását, hogy javulni tudjon

Nagyon ellentmondásos, de úgy tűnik, nincs nagyon jobb útja a látás fejlesztésének, mint az, hogy direkt lerontjuk pár gyakorlat erejéig. Rossz látás esetén nagyobb mentális kontroll szükséges ahhoz, hogy ideiglenesen még rontsunk is a látáson, mint amilyen a javulást előidéző gyakorlatokhoz szükséges. Ezek a felismerések rendkívül hasznosak, fontosak. Amikor a gyakorló direkt stresszt okozva képes ideiglenesen lerontani a szemét, jobban be fog jönni nála, hogy ezentúl elkerülje az eddigi önkéntelen rossz nézési szokásait, és a látása javulni fog.

A látásproblémák túlnyomó részének oka a rossz nézési szokás. A rossz szem központi beállítása ugyanis nem pontos, mert nem azt látjuk élesnek, ahova a szem néz. Tehát nem az öröklés és a kor rontja elsősorban és véglegesen a látást dr. Bates szerint, hanem a rossz nézési szokások.

Amikor bemutatjuk, hogy mindig romlik a látás, ha a központi beállítás kizárásával azoknak a tárgyaknak a nézését erőltetjük, amelyek a figyelmünkön kívül esnek, begyakorolhatjuk, hogy tudat alatt kerüljük az ilyen szokásokat.

Ami igaz a látásra, igaz az emlékezésre és a felidézésre is. Ha valakinek nem annyira jó a memóriája, vagy a felidéző képessége/imaginációja, javíthat rajta úgy, hogy direkt rosszabbá teszi egy kicsit.

Akinek rossz a szeme, nem tud annyira jól emlékezni egy betűre, annak élességére, feketeségére, mint a jó szemű. A feladat az volna, hogy – nem nézve a betűt – próbálja meg csak elképzelni, de ugyanolyan szürkének és homályosnak, mint ahogy – szemüveg nélkül – látja. Ez nem fog menni, mert mindjárt feszültséget érez a szemében. Így hamarosan rájön arra, hogy a tudat kerüli az ilyen rossz nézési szokásokat, mert stresszmentes állapotot jelent, ezért fejlődni fog a látás.

Az az igazság, hogy a hibás látást nehezebb rosszabbá tenni, mint a jót. Magyarán, sokkal nehezebb a homályos és szürke betűt még homályosabbá tenni akaratlagosan, mint egy tökéletesen látottat. Mindkét gyakorlat sok erőltetést követel, megerőltető és kellemetlen gyakorlást, de ha meg tudjuk csinálni, mindig fejleszti a memóriát, az imaginációt és a látást.

(A cikk angol nyelvű szövege ide kattintva olvasható.)

Vén Péter
szemtréner
Tanácsadás