Németországban évente átlagosan 5000-15 000 ember hal meg az influenza szövődményei következtében. Különösen a várandós nők, a csecsemők és a krónikus betegek vannak veszélyben. A szezonális influenza elleni védőoltás a legjobb elérhető védelem, de vannak tanulmányok, amelyek ellentmondanak ennek az állításnak. Nézzük, mit állítanak a kutatók!

Az Állandó Védőoltás Bizottság (Stiko) azt ajánlja, hogy minden egészséges terhes nő a negyedik hónaptól, minden 60 évnél idősebb személy és a krónikus betegek kapjanak oltást. A nagyobb kockázattal járó szezonális influenzás betegek többek között a szív-és érrendszeri betegségben, máj- vagy vesemegbetegedésben, légzőszervi betegségben (ide értve az asztmát), anyagcsere-betegségben szenvedők, mint például a cukorbetegség, krónikus neurológiai rendellenességekkel élők, például az MS, veleszületett és szerzett immunhiányos és HIV-fertőzésben szenvedők. Az oltást a Stiko szerint legjobb az influenzaszezont megelőzően októberben vagy novemberben beadni, mert körülbelül két hét, amíg a szervezet kiépíti a teljes védelmet.

Hagyományos és modern oltástechnológiák

A hatóanyag hagyományos, tojásalapú vakcina előállításánál egy új vírustörzsből származó keveréket (reasszortánsokat) használnak. A Vero sejttechnológiánál azonban a természetes vírust használják: az eredeti szezonális influenzavírust a természetben előforduló vírust, az összes külső és belső vírusfehérjével. „A tapasztalat azt mutatja, hogy nem az összes, jó reasszortánsokkal rendelkező törzs gyártható a megfelelő növekedési jellemzőkkel. Ennek következtében előfordulhatnak vakcinahiányok…. A reasszortánsok néha immunológiailag nem teljes egészében felelnek meg az eredeti vírusnak, és ennek következménye egy rosszabb immunválasz” – magyarázza a bécsi Prof. Dr. Herwig Kollaritsch.

Következtetése: „Mind a pandémiás, mind a szezonális influenzajárványok gyors, megbízhatóan rendelkezésre álló és jól tolerálható, nagy immunogenitással rendelkező vakcinákat igényelnek a megváltozott mutáns törzsek ellen. A hagyományos csirketojáson alapuló oltóanyag-termelés gyakran már nem felel meg ezeknek az igényeknek.”

Vitatott új utak

A HPAI vírusok (Highly Pathogenic Avian Influenza), mint a H5N1, ebben az összefüggésben különösen problematikusak. „Minden fertőzött baromfi 100%-osan elpusztult, ami azt jelenti, hogy nincs lehetőség hagyományos tojásalapú oltóanyag-termelésre” – figyelmeztet Kollaritsch. Így tehát új technológiákra van szükség. „A Verozell sejttechnológiánál a vírusok egy folytonos emlőssejt-vonal mentén szaporodnak, amely magas szintű vírushozamot biztosít” – mondja. Az alkalmazott sejtvonal az 1960-as években egy afrikai majomfaj, a zöld majom vesesejtjeiből származik. Mivel ez egy zárt termelési rendszer, ellentétben a csirketojás-termeléssel, az antibiotikumok alkalmazásáról le lehet mondani.

Az új technológia legfontosabb előnyei

• A Vero sejttenyészetben termelt vakcinák nem tartalmaznak tojásfehérje összetevőket.
• Természetben előforduló vírusokat használnak, miáltal a vírusanyag természetes összetételében van meg a vakcinában.
• Hála a Verozell sejttechnológiának, a vakcina előállításának kezdete és szállítása közötti idő 22 hétről 12 hétre csökkent.

Jelenleg már van benyújtott, jóváhagyásra váró H5N1 vakcina, egy olyan oltóanyag, melyet már a modern Vero technológiával gyártanak, s amely nagyon hatékony és „emberbarát”.

Skót tanulmány a H1N1 elleni a vakcinázási programról

A skót University of Edinburgh kutatóinak Prof. Alex Simpson felügyelete alatt végzett kohorszvizsgálata (vizsgálatok azon típusa, ahol a vizsgálat kezdetén a kiválasztott populációt a vizsgálat szempontjából releváns expozíciónak kitett és ki nem tett személyek csoportjára osztják), amely 2012 szeptemberében jelent meg a The Lancet szakfolyóiratban, az influenza elleni oltás hatását vizsgálta a helyi lakosság körében. Ennél 2009. október 21. és 2010. január 31. között a megbetegedett lakosság kereken 15 százalékát (38 296 fő) oltották be és 85%-át (208 882) nem. A nem oltott személyek közül 5207-et a kórházak sürgősségi osztályára kellet szállítani, és közülük 597 meghalt. A lakosság beoltott részéből 924 személyt kellett kórházba szállítani, közöttük 71 haláleset történt. A H1N1 vakcina hatékonysága 19,5% volt. A tanulmány kimutatta, hogy az influenza elleni oltás révén a laboratóriumi vizsgálattal igazolt influenza 77 százaléka a pandémia alatt 2009/2010-ben Skóciában megelőzhető volt.

Az influenza elleni oltás – kritikusan szemlélve

Az University of Minnesota egyetemen nemrég végzett értékelése – amely szintén a The Lancet szakfolyóiratban jelent meg – ezzel szemben rámutatott arra, hogy éppen a 65 év felettiek nem profitálnak annyira az oltásból, mint ahogy arról korábban vélekedtek. Michael Osterholm, a kutatás vezetője rámutatott: „Azt találtuk, hogy a jelenleg használt influenza oltóanyagok, összehasonlítva több, rutinszerűen használt vakcinával, lényegesen alacsonyabb szintű védelmet nyújtanak”.

A jelenleg rendelkezésre álló oltóanyagok ugyan bizonyos szerepet játszanak a halálozási arány csökkentésében, a jelenlegi influenza elleni oltások azonban félrevezetnek abban, miszerint védelmet nyújtanak. Megakadályozzák ezáltal, hogy kifejlesszék az igazán hatékony oltóanyagokat és az influenza elleni intézkedéseket. Osterholm azon a véleményen van, hogy az influenza elleni oltás valamennyi korosztálynál 85-95%-os hatékonyságot jelenthet.

Helyes következtetések levonása

„A legfontosabb az influenza oltóanyagokról szóló tanulmány megítélésénél az abban megadott végpont” – magyarázza Redlberger. Egy tanulmánynál az influenzaoltás hatásosságát vizsgálva össze kell hasonlítani a laboratóriumi vizsgálattal igazolt influenzaeseteket az oltott és nem oltott csoportokban. Nincs értelme azonban az influenzaoltás hatékonyságát az influenzafertőzések, vagy akár az orvoslátogatások száma alapján vizsgálni, mivel az influenza elleni oltás csak az influenzát akadályozza meg, azonban az influenzafertőzés vagy az orvoslátogatások legkülönfélébb okait nem.

(Forrás: docceck.com, németből fordította: Koncz László)