Negyed százada, 25 évvel ezelőtt kezdődött el itthon a heroikus munka és küzdelem azért, hogy a szemészet mellett is megjelenjen az alternatív megoldás. A hivatalos orvoslás sajnos nem ismeri el a módszert, pedig – amint megjelent cikksorozatunkban is olvashatták – dr. Bates, a rendszer amerikai atyja már sok évtizede ért el komoly sikereket a módszerével. Mindennek ellenére a szemtorna „befurakodott” a köztudatba, mind többen keresik, és egyre többen jelzik, hogy objektív látásjavító hatása van. Vén Péter szemtréner szakértő, tanácsadónk jubileumi cikket írt a látástréningről.

Miért romlik valójában a látás, és hogyan lehet javítani természetes úton, szemüveg nélkül?

100 éve tudott, de nem elfogadott, hogy a látás nem a szem elöregedése és a genetikai tényezők miatt romlik elsősorban, hanem a civilizációs ártalmak következtében, a szemben beálló működési zavar miatt. A szemizmok tudat alatt blokk alá kerülnek, de stressz keletkezik a látás folyamatában, a tudatunkban is. A szemgolyó torzulni kezd, dioptria, később komolyabb elváltozások, hályogok, retinaproblémák keletkeznek, amire a szemüveg, az operációk hada csak tüneti kezelést jelenthet, mert az ok, a stressz oldása nem valósul meg ezekkel a beavatkozásokkal…

Ha lazító gyakorlatokkal hatni tudunk a túlzott szemhasználatra, és a látásunkat is fejleszteni tudjuk a fejben, ami nem egyszerű, mert nem a valóságot látjuk, hanem annak nehezen érthető illúzióit, akkor a szem újra megfiatalodik, és olyan látásfejlődéshez érkeznek el kortól és szembetegségtől függetlenül, amiről álmodni sem mernek. Ha a helyes nézési szokásokat újra uralni leszünk képesek az élet árnyékos oldalán, tehát a suliban, a számítógép előtt, alkonyat után, vagy olvasás közben stb., akkor akár teljesen rendbe is jöhet a szem, de csak szemüveg nélkül.

Másként gondolkodni

A dolgok megértéséhez másként kell gondolkodni. Meg kellene érteni, hogy a látás nem képi, hanem inkább gondolati, tehát szubjektív dolog, azaz illúzió. A jó látás jó „elképzelés”, a rossz látás meg rossz. Optikai úton, fénytani törvényekkel, fókusszal, dioptriákkal nem lenne jó okoskodni. Hogyan is lehetne illúziókat szemüveggel javítani, az elképzelés állapotát optikai reflexológiával igazolni, gépekkel regisztrálni, a szemorvosi székben ülve szemüveglencséket próbálgatva gyógyítani. A hagyományos mérési protokoll sem működik, megbukik, mert semmilyen eredményt nem jelez, pedig a beteg sokkal jobban lát, mint mielőtt öngyógyítani kezdte látását szemüveg nélkül.

Ha a szem külső izmai újra tökéletesen relaxált állapotba kerülnek – ami szemüvegben lehetetlen –, nemcsak az összes dioptria szűnik meg, mondta dr. Bates amerikai szemorvos, a látástréning kidolgozója 100 évvel ezelőtt, hanem a szervezet bármely részén fennálló egészségügyi probléma, betegség, fáradtság, szédülés stb. is enyhülni képes. Először ideiglenes eredmények születnek, majd tartósabbak, vagy akár véglegesek. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a legélesebben látó szem is rosszul működik ideiglenesen, ha zavaró körülmények keletkeznek, de ez nem tudatosul a z illetőnél.

A mentális stressz oldásának célja tehát a szem kikapcsolása és az emlékezés, a memória turbózása látástréning gyakorlatokkal. A szemet használjuk, amikor fókuszálunk, hunyorgunk, ráncoljuk a homlokot, ami helytelen. Ezek fárasztjuk a szemet, a látástraktust. (Próbáljunk meg bámulni közel vagy távol arra a legkisebb betűre egy szövegben, amit még elég jól látunk. Akár szemüvegben, akár nélküle tesszük a próbát, elhomályosodik a kép). A bámulás helyett szokjunk hozzá a folyamatos pislogáshoz, és mindig kissé tegyük odébb a tekintetet. Ez a folyamatos pislogáskor magától létrejön.

Stresszoldás

Nagyszerű stresszoldó gyakorlat a lehunyt szem eltakarása. Hagyjuk, hogy a gondolatok maguktól szaladgáljanak a fejben mindenféle kényszeres akarás nélkül. A gyakorlatot többször, akár 10 percekre is el kellene végezni naponta, de hatékonyan dolgozunk akkor is, ha csak lehunyjuk a szemet óránként 2-3 alakalommal egy kicsit az iskolában, a munkahelyen, a képernyő előtt. Jó gondolat volt a képernyős munkahelyeken az óránkénti 10 perces leállást bevezetni, de arra nem gondolt senki, hogy szemüvegben hiába kelnek fel a számítógép mellől, a szem jottányit sem fog pihenni…

A szemüveg nemkívánatos mellékhatásai mellett – feszítés, szédülés, fejfájás – sok nem ismert káros mellékhatás is létezik. Szemüvegben romlik a memória, az emlékezés, ráadásul feszültség jelentkezik a test bármely részén. (Fejfájás, kimerültség, hányinger, szédülés, betegségek stb.)

A pontos memória és emlékezés nagyban oldja a stresszt, így fejlődik a látás. Ha jó szemmel tréningezik valaki, nem csak prevenciót végez, hanem könnyen extra látást tud kialakítani. Helyesen végzett gyakorlatok esetén először felvillanásszerű, ideiglenes látásjavulást érzékelünk, csak később lesznek tartósabb, hosszabb éleslátási időszakok. Tehát nem a szem különleges felépítése a jó látás, vagy az extra látás kulcsa, ahogy hivatalosan gondolják, hanem a jó memória, a kiváló emlékezés és a relaxált állapot együttes megléte. Mindhárom kizárólag gyakorlás és ráérzés kérdése.

Mikor lesz eredmény?

A következő probléma abból adódik, hogy az emlékezést képi és konkrét alapúnak gondoljuk, holott az nem más, mint illúzió. Sajnos minden rossz szemű képeket, betűket akar látni, nézni, olvasni, ezért erőlteti a szemét. Keresi a kép helyét a fejben, alakot, formát, színt akar látni, ami teljes félreértés. Hogyan is lehetne az illúziónak színe, távolsága, mérete stb.? Sehogy! De a hagyományos gondolkodási rendszerünk annyira erős, hogy azt hisszük, hogy képeket kell elképzelni, meg betűket előhívni – illúziós ráérzés helyett.

Ezért nem lehet meghatározni, hogy meddig tart a tréning, mikor lesz valakinél tartós eredmény, mert illúziókkal dolgozni nagyon nehéz. (Volt olyan, inkább műszaki beállítottságú tanítványom, aki többször hiába kezdett neki a tréningnek, semmire sem jutott, mert nem ment neki a helyes vizualizáció, és volt olyan kisgyerek, aki 5 perc alatt végigolvasta a látástesztet, amikor megértette, hogyan kell odaképzelni a fekete színt a homályos foltokra, amelyek a betűket jelentették.)

Amikor szemeltakarást végzünk és látástesztekkel dolgozunk a képzeletben, nincs kép, nincs betű méret, alak, szín, csak egy rágondolás, ami könnyű, laza és egyszerű. Az illúzió egy érzet. Nincs bent a fejünkben semmiféle betű, csak annak az illúziója. A látás fejlesztése inkább egy finom, jobb agyféltekés tudati hangolás, ami nem akar engedelmeskedni a tankönyvekben meghatározott törvényszerűségeknek. Mihelyt a belső szellemi képet „helyes” illúzióként értelmezi az agy, egyre nagyobb eredményeink lesznek nyitott szemmel is. A cél, hogy annyira megerősítsük a helyes, illúziószerű emlékezést csukott szemmel, hogy olyan tiszta legyen a kép ott bent a fejben, mint az eredeti kép, betű, táj, egyéb néznivaló nyitott szemmel. A szem nem vesz részt a látásban, látószerv csak információs kapu.

Égig érő fa vagy gyárkémény

Nagyszerű emlékező gyakorlat, ha mindent élesen próbálunk látni az utcán, az élet minden területén. Hogy miként lehet élesnek képzelni valamit, amikor szemüveg nélkül tök homály minden, az ismét rázós kérdés. Illúziókat kell odaképzelni először, mint a gyerekek, akik a mesevilágban élnek, és ezzel helyettesítik a látást. Később egyre pontosabbá válik az illúzió, mert a jó látás kevés illúzió és „pontos” illúzió. A gyerekek is először égig érő fát látnak a gyárkémény helyett, és tündérke-illúziót az óvónéni helyett. Csak ha megtanulták, hogy mi az, cserélik le a mesés illúziót egy pontos, gyárkémény-illúzióra, óvónéni-illúzióra. Ha a kicsikre szemüveget raknak, mert a poroszos szemészet szerint homályos kép kerül az ideghártyára, jusson eszébe minden szülőnek, ha már a szemorvosnak nem jut eszébe, hogy minek kerül homályos képe a retinára; az égig érő fának, vagy a tündéreknek, elefántoknak, boszorkáknak.

Bizony az illúziókhoz nem fényerő kell, meg olvasási távolság, beesési szög, meg főleg szemüveg, mikrosebészeti eljárás, hanem helyes nézési szokás. Halvány fényben is lehet pontosan elképzelni, és a betű apró mérete sem rontja a képzeletet, sőt, minél kisebb a betű és minél szegényebb a fény, annál könnyebb dolga van az agynak, és annál gyorsabb a fejlődés – írja dr. Bates, de hozzáteszi mindjárt, hogy csak akkor, ha nem akarjuk az olvasást, nem meresztjük a szemet, hanem hagyjuk, hogy a tudat magától suhanjon nézése tárgyán.

A propos, suhanás… Szóval a szemnek van egy állandó, szabad és egyenletes mozgása, ami passzív. Nem tudunk róla. Ez minden esetben bemerevedik, módosul, ha rosszul használjuk a szemet, vagy ha szemüvegben, kontaktlencsében vagyunk A tartós szemmozgás-hiány egyre erősebb problémákat produkál. A végén olyan fizikai elváltozások keletkeznek, mint a tompa látás, a kancsalság, a keringési problémák, a hályogok, a magas dioptriák stb. Ha tudatosan odafigyelünk ennek a titoknak a meglétére és begyakoroljuk az ingázást, a suhanást az élet árnyékos, stresszes oldalára is, egyre nehezebb élethelyzetekben is tisztulni fog a kép. Fokozatosan tisztábban fogunk látni alkonyat után, írásvetítő olvasásakor, a szemorvosnál, vagy a pénztárgép előtt ülve.

Hagyjuk, hogy mozogjon a világ!

Az ingázási gyakorlatokra is adnék egy-két tippet. Az élet minden területén megtalálhatjuk a mozgatási lehetőségeket. Ha megyünk az utcán, dülöngél a testünk. Képzeljük úgy, hogy nem mi, hanem a világ dülöngél. Ha autóval vagyunk, olyan, mint ha az autó nyelné el a kövezetet; gondoljunk bele. Ha felmossuk a folyosót, ellentétesen mozog a kövezet, mint a felmosórongy. Ha lifttel megyünk felfelé, akkor a lépcsőház lefelé látszik haladni.

A világ mozog, hagyjuk, hogy mozogjon! Találjuk meg a mozgás titkait a légzésben, a kocogásban, a hintázásban, az úszásban, mindenben. Minél gyorsabb lesz majd a szem tudat alatti mozgása és minél kisebb, annál élesebb lesz a látás. Ha viszont a legkisebb erőltetéssel siettetjük ezt az illúziót, stressz keletkezik, a hatás elmarad. A jó látás olyan egyszerű és puha, hogy csoda! Ilyenkor a szem passzív, nem csinál semmit. A rossz látás bonyolult és feszes. Jól látni éppen annyi idő, mint rosszul, tehát nem volna jó kifogásokat gyártani, megmagyarázni, hogy miért jobb a szemüveg. A mankót el kell felejteni annak, aki az egészséges járási szokásokat vissza akarja szerezni, a látást sem lehet megfiatalítani segédeszközökkel.

Jubileumi látástréning lesz április 13-án szombaton, 10-15 óráig Budapesten. Jelentkezés és felvilágosítás: http://www.szemtorna.hu/ vagy a 06 (1) 216-1976-os telefonszámon.

Vén Péter
szemtréner
Tanácsadás

A tréning szakanyagaitról többet olvashat:
http://www.natursziget.com/search/exact/ven-peter
http://www.natursziget.com/tanacsadoink/?valaszok=venpeter
http://www.asziv.hu/archivum/2012/december-januar/anyaapagyerekek/nem-szemunkkel-latunk