Többféle jel mutat arra, hogy genetikai tényező is van az alvajárás okai között. Az alvajárók 80%-ában családi örökség az alvajárás. Abból is erre lehet következtetni, hogy ötször gyakoribb az egypetéjű, mint a kétpetéjűek között. Arra is rámutattak a kutatások, hogy az alváshiány és a stressz is idézhet elő alvajárást. De bármely esemény, amely megszakítja az alvást, előhozhatja az alvajárást az erre hajlamosaknál – mondja Antonio Zandra, aki 15 éve foglalkozik alváskutatással a Montreali Egyetemen.

A legtöbb alvajárási esemény nem jár következménnyel. Eltekintve a ténytől, hogy a mély, lassú hullámú alvás „töredezetté” válik az alvajáróknál, öntudatlan kóborlásuk rövid és veszélytelen szokott lenni. Ritka az olyan eset, hogy megsérülnek, vagy veszélynek teszik ki magukat, de néhányan még odáig is elmennek, hogy kocsiba ülnek és vezetnek!

A gyerekek közül többen átmenetileg alvajárók lesznek 6 és 12 éves koruk között. Erről azt gondoljuk, hogy az alvásból az ébrenlétbe való átmenethez szükség van az agy bizonyos érettségére – mondja a kutató.

Néhány esetben az agynak nehézséget okoz az átmenet. A probléma a pubertással gyakran magától megoldódik. De az alvajárás a felnőttkorban is fennállhat, csaknem az esetek 25%-ára igaz ez. Az életkorral azonban csökken az előfordulása, mert az ember kevesebb időt tölt lassú hullámú mélyalvásban, márpedig az alvajárás ebben a stádiumban fordul elő.

Mind a gyerekek, mind a felnőttek olyan állapotban vannak az alvajárási epizódokban, hogy az agyuk egyes részei alszanak, más részei ébren vannak. Az ébrenlétre utalnak olyan jelek, hogy az alvajáró képes mosakodni, kinyitni-becsukni az ajtót, lemenni a lépcsőn. A szemük nyitva van, fel tudják ismerni az embert. De vannak olyan elemek is, amelyek az alvásra jellemzőek: az alvajáró ítélőképessége megváltozott, viselkedési reakciói abszurdak.

„Az alvajárás lényege az, hogy az agy egy része – legalább egyetlen blokk – nem alszik. Egyre gyarapodnak az utalások arra, hogy normális, nem alvajáró embernél is előfordulhat az alvás lokalizált formában. Az agy egyes részei előbb elalszanak a többinél… Ez magyarázza, hogy az alvajárók amnéziája nem mindig teljes.

Emlékeznek a cselekedeteikre az alvajárók? Igen. A gyerekek és a serdülők esetében gyakoribb az amnézia, valószínűleg neurofiziológiai okokból. A felnőtt alvajárók nagy százaléka alkalmanként emlékszik rá, mit csinált alvajárása alatt, némelyek még arra is, mit gondoltak vagy mit éreztek.

A kutató szerint az alvajárók magatartása nem automatikus. Mit jelent ez? Ez egy másik népszerű mítosz. Tévedés azt hinni, hogy az alvajáró megtehet dolgokat anélkül, hogy tudná, miért teszi. Az alvajárók jelentős része, azok, akik emlékeznek, mit csináltak alvajárás alatt, meg tudja magyarázni a cselekedete okát. Ezek a magyarázatok azonban a nonszensz kategóriába tartoznak – ébren. Akkor, ott, az alvajárás alatt értelmesnek tűntek. Példa erre, amikor egy ember bevitte a kutyáját – ott aludt az ágya lábánál – a fürdőszobába és lezuhanyozta, mert azt gondolta, hogy a kutya kigyulladt… Sem a logika, sem a megítélés nem illett bele az ébrenlét állapotába. De a viselkedés nem volt automatikus, olyan értelemben, hogy volt motivációja és magyarázata a cselekvésnek.

„Az alvajárók 45%-a nappal klinikailag aluszékony. A fiatal alvajárók könnyebben képesek ezt leplezni, egészséges kontrollszemélyekkel összevetve például kevésbé jól teljesítenek az ébrenléti teszteken. Ha pedig lehetőségük nyílik arra, hogy nap közben elszundítsanak, sokkal hamarabb álomba merülnek, mint a »normál« személyek” – állítja Zandra.

„Az utóbbi néhány évben bebizonyítottuk, hogy az alvajárók lassú hullámú mélyalvása atipikus, eltér a normálistól. Számtalan mikro-ébredéssel – melyek 3-10 másodpercig tartanak – tördelt az álmuk, ezért kevésbé regeneráló. Nem csak maga az alvajárás a gond, hanem valami sokkal alapvetőbb probléma van az alvásukkal minden éjszaka, akár vannak, akár nincsenek alvajáró epizódok” – áll a kutatásban.

(Forrás: Független)