Migrén, alvászavar, szédülés, kimerültség? Olvasási, számolási nehézségek az iskolában? Kockázati tényező lehet a koraszülötteknél a prenatális ringás kimaradása? A szemorvoslás tudományának sajnos100 éves lemaradása van látástréning ügyekben és úgy látszik, túl lassú a világ, hogy megértse: a szem nem egy optikai készülék, hanem a lélek tükre, és nem rögtön a korra és az öröklöttségre kellene kenni az okokat és azonnal „szemüvegeztetni”, operálni, hanem mérlegelni kellene az alternatív lehetőségeket is…

Meglepő, hogy milyen sok esetben derül ki a szemüvegeseknél, vagy a jól látóknál, hogy rejtélyes fejfájásuk van, általános kimerültségről, émelygésről, szédülésről panaszkodnak, de nem találják okát. A szemorvosi tudomány sem fedhet le minden panaszt, bár a látszólag nem indokolt kancsalsági vizsgálat sokszor kihozza a problémát.

A következő tünetek felismerése biztosan mutatja, hogy a látásunkkal rejtett probléma lehet, bár a fejfájás, a szédülés, a kimerültség, a színtévesztés nem utal szemészeti betegségre. Ha az illető a szemével ugyan ránk néz, de az arca kissé máshova fordul, akkor valószínűleg megtaláltuk a baj okát. Ha a szem minket néz, de valamelyik irányban biccent a fej, ugyanez lehet a probléma. A ferde szájvonal, vagy az akkor elferdülő száj, amikor megkérjük az illetőt, hogy az arcával is forduljon pontosan felénk, szintén jelzi, hogy a tudati fókusszal bajok lehetnek. (A szervezetnek, a látásnak a fejben is van fókusza. Ez is illúzió, spirituális, ezoterikus központ. Nincs ott persze semmi, nem lehet mérni, nem lehet objektíven kimutatni, de akkor is létezik. Ennek a valaminek a hibáját, nem „feltöltött” állapotát ilyen mini hibák is jelezhetik.)

Az is biztos tünet, ha az arcot és a szemet már egyenesbe állítottuk, de a beteg úgy érzi, hogy túlnéz rajtunk. A jól képzett szemésznek, szemtrénernek ilyenkor nem csak szembajokkal kapcsolatos kérdéseket kell feltennie, hanem ilyeneket is: nincs e megmagyarázhatatlan fejfájás, kezelés ellenére sem múló szédülés, rossz közérzet, általános kimerültség, figyelemösszpontosítási, tanulási nehézség, színtévesztés? Bírja-e a liftezést, a tartós vezetést, a repülőgépet, a vidámparkot, a mozgó lépcsőt? Bizony sokszor lesújtó a válasz.

Az illetőnek migrénes rohamai vannak, többször átesett véget nem érő vizsgálatokon, kezeléseken, rendszeres látogatója a fejfájás-, az alvásklinikáknak, de mind a fülzúgás, mind a hányinger vagy a migrén újra és újra előjön. A rosszullétek egy részén a szemorvosi vizsgálat, a szemüveg segíteni fog, de sokszor miért is gondolna az ember arra, hogy baj van a szemével, ha egyszer jól lát. De ha a szemüveg nem segít, vagy a szemorvoslás nem fedi le az alattomos betegséget, mert nem optikai hibáról van szó, akkor hiába mindenféle gyógyszer, ambulancia, méregdrága beavatkozás, a beteg nem gyógyul, csak ideiglenesen lesz tünetmentes. (Persze a szemüveg sem gyógyít, az is csak tüneti kezelés.)

Migrén, hányinger

A migrénes beteg sokszor képtelen a liftben meglenni és a metrózás is kerülendő, mert nem bírja a mozgólépcsőt. Ilyenkor biztosak lehetünk abban, hogy mentális stresszel van dolgunk, a szem nem tud ellazulni… Az ingázás azonnali megnyugvást fog jelenteni, és így a liftezés „szabályos megtanulása” nem okoz problémát. (Helyes inga: álljunk kisterpeszben és döntsük a testet jobbra, majd balra folyamatosan, ingaszerűen. Amelyik irányban dől a test, a testsúly is arra a lábra kerül át, míg az ellenkező láb sarka kissé felemelkedik. A dőlés irányába kell mozdulnia a fejnek és a szemnek magától, míg a tárgyak az ellenkező irányban látszanak futni. Ne a tárgyakat nézzük, csak a siklást kell megérezni.) Akkor van a gond, ha a szem nem követi jól a fej, a test mozgását, hanem leragad, ellentétes irányba mozdul, ezért helytelenül, azonos irányban mozdul el a világ. Azonnal émelyegni, szédülni kezd a beteg, és ha tudat alatt ilyen módon él valaki, állandó migrén alakul ki…

Színtévesztés

A színtévesztés maga is tünet. Jelzi a mentális stressz meglétét, és egy kis ingázás elegendő ahhoz, hogy a beteg másként lássa a színeket, a világot. A színtévesztés sok esetben nem igazi betegség, mert mindig kancsalság, rejtett kancsalság kíséri, amit a szemorvosi mérési rendszer nem fed le. Ugyanígy nem gyógyíthatatlan a dadogás, az olvasási, számolási, írási nehézségek, ha olyan látási zűr van mögöttük, amelynek kimutatása szemészeti eszközökkel lehetetlen.

Az ingázás a központi idegrendszer nagyszerű karbantartója – és onnan kiindulva az egész testé, minden szervé. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a tudatnak, a testnek állandó mozgásérzetre van szüksége éjjel-nappal. Álláspontom szerint ennek részleges, vagy teljes hiánya nagyon komoly pszichés gondokat is okozhat. A fenti egyszerű gyakorlattal jó tapasztalatokat szereztem pszichiátriai és degeneratív betegek esetében. Pl. a Parkinson-kóros remegés enyhülhet csupán attól, ha a beteg azt gondolja, hogy egy hajóban ring a tengeren. A komoly központi idegrendszeri problémákkal világra jött csecsemő is megnyugszik, amikor ringatni kezdi az anyuka, vagy pörgeti, forgatja a hintazsákban. A pszichiátriai betegeknél is roppant hatásos a szemeltakarással történő ingázás, szinte kérik az ilyen gyakorlatokat.

A világ mozog, hagyjuk, hogy mozogjon, írta sokszor a látástréning feltalálója. Talán nem volna ördögtől való tovább gondolni ezt a zseniális megállapítást a szülészek, nőgyógyászok, gyerekorvosok körében sem, mert lehet, hogy a fentiek miatt minden inkubátornak mozogni kéne valamiképpen.

Meggyőződésem, hogy még nagyobb biztonságban volnának a koraszülöttek, ha az anya lélegzése, nappali és éjszakai mozgása okán keletkező szünet nélküli belső ringás nem maradna ki az inkubátorba helyezett gyerekeknél akár 3-4 hónapra.

Vén Péter
szemtréner
Tanácsadás