Kanadai tudósok szerint a mellrákszűrés  fontosságát felül kellene vizsgálni, mivel a mostani 25 éven át tartó vizsgálatsorozat során kiderült, hogy a 40 és 59 éves kor között kötelező szűrővizsgálat semmivel sem csökkenti hatékonyabban a halandóságot, mint a fizikai vizsgálat vagy a hagyományos, háziorvosi ellátás keretében végzett vizsgálat.

A bmj.com-on megjelent tanulmányból kiderült tovább, hogy a mammográffal felfedezett melldaganatok mintegy 22 százalékát túldiagnosztizálták. Ez azt jelenti, hogy minden 424-edik nőnél, aki mammográfiai szűrésen esett át, olyan ártalmatlan daganatot fedeztek fel, ami nem okozott volna sem tüneteket, sem halált.

A Toronto Egyetem tudósai 89 000, 40 és 59 év közötti nő esetében vizsgálták meg a mellrák előfordulását, valamint a halandóságot. Közülük egyaránt voltak olyanok, akik részt vettek mammográfiai szűrésen, és olyanok is, akik nem. A szűrésen átesett nők átlagosan 5 mammográfiai vizsgálaton vettek részt, vagyis az intenzív vizsgálati periódus alatt évente egyen. A nem szűrt nők ezzel szemben egyetlen egy vizsgálaton sem vettek részt.

A mammográfiai vizsgálaton részt vett 40 és 49, valamint az 50 és 59 év közötti nők ezen kívül évente egyszer  fizikai vizsgálaton is részt vettek. A nem szűrt nők csak egy fizikai vizsgálaton vettek részt összesen, utána pedig csak háziorvosi vizsgálatra jártak.

A 25 év alatt a szűrésre járók közül 3250 nőnél, a nem szűrtek közül pedig 3133-nál diagnosztizáltak mellrákot. Az előbbiek közül 500-an, az utóbbiak közül 505-en haltak bele a betegségükbe. „Ennek alapján elmondható, hogy a két csoport esetében a mortalitás  szinte teljesen hasonlóan alakult” – nyilatkozta Dr. Anthony Miller, a Toronto Egyetem munkatársa.

Az ötéves intenzív szűrési periódus végén összesen 142 túldiagnosztizált esetet regisztráltak a szűrésen átesettek esetében. Ez azt jelenti, hogy a szűrés alapján diagnosztizált invazív daganatos betegségek 22 százaléka túldiagnosztizált. Vagyis minden 424-ik szűrésen átesett nőt túldiagnosztizálnak.

A kutatók szerint természetesen általánosítani nem szabad, de minden jel arra  mutat, hogy a fejlett országokban mindenütt hasonló tendencia uralkodik. „A mostani adatokból is látszik, hogy minél hamarabb felül kéne vizsgálni a mammográfiai vizsgálatok fontosságát, hiszen a legtöbb országban még mindig ezt tartják elsődleges fegyvernek a mellrák ellen” – nyilatkozta Dr. Miller.

Bár a még nem tapintható, de már kialakult daganatok esetében sokkal jobb a túlélési esély, mint a már tapintható daganatoknál, a mammográfia pedig segíthet ezeknek a felfedezésében, a tudósok szerint sokkal fontosabb a tájékoztatás, valamint a korai diagnózis és a kiváló ellátás, mint a rendszeres mammográfiai vizsgálat, mivel ezzel az előbbieket nem lehet kiváltani.